Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: Az Erdődy család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében
Uradalmak térben és időben Az állattenyésztés szakosodásával függött össze a csikósok és a nagyszámú birkások foglalkoztatása. Az uradalmak személyzetéhez tartozott a fővadász és annak segédje, a kertész, a gépész, a kovács, molnár és a különböző felvigyázó csőszök, mezőőrök csoportja. Az uradalmakban erdőhivatalokat is működtettek, melyek élén erdőmérnök látta el a szakmai irányítást. Az erdőhivatalok szakszemélyzete - főerdészek, erdészek, erdőőrök, erdővédek, erdőlegények, vadőrök és körvadászok - végezték és irányították az erdei munkákat.18 Az uradalom gazdálkodása Az Erdődy uradalmak majorsági szántóművelés alá vont területének pontos terjedelmét nem ismerjük. Sajnos az uradalomrészek tiszti számadásai csak csonkán, hiányosan maradtak meg. 1829-ben az egész uradalomban 12 580 pozsonyi mérő gabonát vetettek a majorsági földbe. A majorsági szántókon az őszi gabonát háromszori szántásba (ugar, forgó vagy keverő és vetőszántás) vetették, de előfordult még az 1830-as évek végén is, hogy az elsővel megkésve már csak a vetőszántásra maradt idő. A trágyázásra nagy hangsúlyt fektettek. Az uradalmi majorokban trágyatartó helyeket és trágyáié kutakat építettek. Alsóságon még a jobbágyközségek szolgáltatási szerződéseibe is beiktatta az uradalom a trágyaszolgáltatási kötelezettséget, évente 296 kocsi trágyát kellett sajátjukból az uradalmi szántóföldekre hordani.19 A vépi és a jánosházi uradalomban, ahol jelentékeny marhakereskedelem zajlott, igyekeztek beilleszteni a háromnyomásos rendszer keretei közé a takarmány- és kapásnövények termelését.20 1842-ben a jánosházi uradalom peresztegi részében spengulát, lóherét és lucerna magot vetettek. A magot részben magkereskedőknél vásárolták (elsősorban a Csallóközben), részben az uradalom maga termelte. A szálastakarmányok termelése mellett mind nagyobb teret hódított az uradalmakban a burgonya.21 Ferenc-majorban és Kajetánházán a puszták földjeinek egy részét részesművelés alá adták. A burgonyatermelés zöme az uradalmi birkák, elsősorban a hizlalt ürük takarmányozására szolgált, eladásra igen kevés, fogyasztásra csak alkalmilag került valami. Az állattenyésztés ágai közül az alsósági uradalom gazdálkodásában a juh18 NAGY 2005, 192-193. 19 MNL VeML XIII. 6. III. 10. A jánosházi uradalom gazdasági beszámolója 1829, 1830. 20 MNL VeML XIII. 6. III. 35. A vépi uradalom földhasználati kimutatása 1829-1840. 21 MNL VeML XIII. 6. III. 36. A jánosházi uradalom vetési előirányzata 1825-1830. 154 Márkusné Vörös Hajnalka
