Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: Az Erdődy család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében
tek, jellemzően például a tárnokmesteri, főlovászmesteri vagy főajtónálló-mes- teri feladatokat látták el.10 A17. század elejétől örökös varasdi főispáni címmel is rendelkeztek, és több horvát bán került ki a családtagok közül. A 18. század elején Erdődy György apja párhuzamosan a koronaőri, királyi étekfogó-mes- teri és kamaraelnöki méltóságot is viselte, nagybátyja, Erdődy III. György kamaraelnöki kinevezést, majd 1704-ben az országbírói méltóságot nyerte el. Az Erdődyek észak-magyarországi területszerzését: a galgóci hitbizományi, valamint a felső-dombói és csejtei uradalom megszerzését a 18. század elején az ő karrierjének köszönhette a család. Az 1740-es évek végére sikerül a családnak létrehoznia egy egységes, összefüggő birtoktestet a Vág-mentén is.11 Az Erdődy-családnak két fő ága volt a Péter horvát bántól származó monyorókeréki ősi ág, és a 17. század végén Erdődy György országbírótól származó galgóci ág. 1824-ben Erdődy György unokájának, az utód nélkül elhunyt Erdődy Józsefnek halálával a galgóci Erdődy-ág kihalt. Birtokait az örökébe lépő Erdődy Ferenc és családja a monyorókeréki (ősi ág) örökölte. Birtokközpontok változása A család családfői szerepkörének változása meghatározta a birtokközpontok helyét, ahonnan az uradalmakat irányították, ahol a család iratanyagát és kincstári állományát elhelyezték. Bubryak Orsolya kutatásaiból tudjuk, hogy a 17. század során főleg a szlavóniai birtokközpontok tűntek fontosnak, az 1630-as években például Császárvár kapott kitüntetett szerepet. A horvátországi Erdődy-ág Kereszinecen illetve Sellin várában koncentrálta gyűjteményeit. Erdődy Zsigmond halálával a súlypont Észak-Nyugat Magyarországra tolódott, ahol Kristóf fiai éltek. Közülük az idősebb, Erdődy I. György Monyorókeréken, Erdődy III. György a galgóci várban rendezte be uradalmai központját. A 19. század közepén Erdődy Kajetán a Vas megyei Vépen és a Veszprém megyei Dobán, az újonnan épült kastélyba helyezte át az uradalom központját, innen irányítva az uradalmak gazdaságát. Erdődy Kajetán (1795-1856) birtokai A Veszprém Megyei Levéltárba került iratanyag Erdődy Kajetán családfői tevékenységéhez kapcsolódik. A monyorókeréki ősi ághoz tartozó Erdődy 10 BUBRYAK 2009, 8. (24-25. jegyz.) 11 BUBRYAK 2009, 27-28. Az Erdődy-család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében 151 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
