Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
hitbizomány uradalmai iránt. Változott ugyanakkor a bérlők összetétele: míg az első két bérleti időszak (1871-96; 1896-1916) esetében az uradalmak nagy tőkeerővel bíró külső vállalkozók kezébe kerültek, addig a két világháború között már inkább a helyi gazdák, iparosok, kereskedők váltak bérlővé. S az is tény, hogy a két világháború közötti időben a zsidó bérlők lassan elmaradtak a birtokokról. Volt a földbérlők között néhány ismert személyiség is. Emeljük ki közülük Novák János nagyfakosi földbirtokost (1896-1931), aki 1925-ben feleségével, Nagy Juliannával együtt bérelte ki tizenegy évre a 486 holdas Kanizsa-majort.151 Novák közismerten kitűnő gazda, s egyben a térségben folyó kisgazda-mozgalom egyik meghatározó alakja volt. Egy cikluson át országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedett.152 1931. évi halála után özvegye és gyermekei vitték tovább a bérletet.153 1936-ban adták bérbe például Zala megye főispánjának, Gyömörey Györgynek és feleségének, Károly Rózának az intai uradalom erdőkön kívüli 1675 holdját. Bérleti díjként kataszteri holdankénti évi 85 kg budapesti tőzsdei szabványú 77 kg fajsúlyú búza árát kérték, amit évi két összegben kellett a bérlőnek megfizetni.154 Az 1936 körül megkötött bérletek nyilvánvalóan a hosszú távú stabilitást sugallják, hiszen ekkor még egyáltalán nem látszódott a háború előszele. A hitbizományi működés hosszú távon a kiszámíthatóságot feltételezte. Egy 1930. évi, a nagykanizsai uradalomra vonatkozó összeírás alapján képet kaphatunk arról, miből is álltak egy uradalom bevételei és kiadásai. A bevételek három nagyobb tételből tevődtek össze. Egyrészt a saját kezelésben lévő erdőbirtokból, amelyből egy évre 45 712 pengő folyt be a pénztárba. Másrészt a bérbe adott földbirtokból, amiért összesen (beleértve a vadászati, a szőlők utáni és az egyéb jogcímeket is) 76 049 pengőt szedtek be. Harmadrészt a városban lévő házak utáni bérletekből, amelyeknek összege 97 694 pengő volt.155 Az összegek arányaiból látható, hogy beérett a hajdani Fülöp hercegnek azon elképzelése, miszerint a földek úgyis fogynak, ezért inkább a bérleti bevételekre kell alapozni a kanizsai uradalom jövedelmeit. Az 1830-40-es években még csak 15-20%-ot tett ki a bérletekből származó bevétel, ezzel szemben száz évvel később az összes bevételnek (218 383 pengő) már 79%-a származott a különböző árendákból. Érdekes a három jelentős tételből álló kiadások szerkezete is. Egyrészt az uradalom működtetése 43 505 pengőbe került (ebbe beletarozott a személyzet 151 MNL VaML VII-1/d/bb. 30.doboz. P 2952/1925. 152 ZALAI KÖZLÖNY, 1931. szept. 27. Lásd még: ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH 1910. 153 MNL VaML VII-1/d/bb. 30. doboz. P 2756/1936. 154 MNL VaML VII-1/d/bb. 33. doboz. No. 2005/1935. 155 MNL OL P 1322. Fasc. 100. No. 675. A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 141 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
