Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
hathatós befolyással az uradalom érdekeit sokszor támogatni szíveskedik”.121 Azzal is szembe kellett nézni, hogy a nagyobb bérletek mellett mindig maradnak olyan kisebb területek, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni. Erre tekintettel Pálfy 1918 áprilisában összeírta azokat a ludbregi és kanizsai uradalmi falvakban lévő kisebb földeket, telkeket, amelyeket szerinte el kellene adni, hiszen bérbe való kiadásuk nem nagyon lehetséges. Úgy számolta, hogy ezzel mintegy 145 000 korona bevételre lehetne szert tenni.122 Legalább ekkora megpróbáltatásokat hozott a kommün gazdaságpolitikája. Az 1919. április 3-i rendelet értelmében a közép-és nagybirtokokat állami tulajdonba vették. Az uradalmak területén termelőszövetkezetek alakultak meg. Ezekben a szövetkezetekben a korábbi uradalmi bérlők maradhattak az intézők, az üzemvezetők. A bérlők állatállománya, eszközei a termelőszövetkezetek tulajdonát képezte. A szövetkezetek fölé szerveztek egy átfogó intézményt, így például Nagykanizsán a „volt” uradalomból alakult termelőszövetkezetek főintézőségét. Az új hatalom az erdőket és az erdőhivatalt megkímélte, sőt, még külön számlája is volt az uradalmi erdőhivatalnak, de azon 2 000 koronánál többet nem volt szabad tartani. A földesúri jövedelmek forrásai azonban bedugultak, így csakis a folyószámla terhére tudott fennmaradni az erdőgazdaság. A kommunista hatalom nem vette igénybe a herceg Fő úti házát sem, s megúszta a rekvirálást a bajcsai malom és az uradalmi borkészlet is.123 Körmenden - mivel ott nem volt olyan munkásbázis, mint Nagykanizsán - nem alakult meg termelőszövetkezet, bár agitáció folyt ennek érdekében.124 A trianoni elcsatolások miatti bekövetkező birtokvesztések próbára tették a hazai nagybirtokosokat is. A herceg tulajdonában lévő köpcsényi uradalom földjeinek nagy része Csehszlovákiához, a kastély és némi föld Ausztriához került, s csak Horvátjárfalu mintegy 1000 holdja maradt csak Magyarországon.125 A ciszlajtán területen lévő a trautmannsdorfi uradalom teljes egészében Ausztriához került. 1918 vége után a Dráván túli, horvát területeken fekvő ludbregi uradalom az újonnan megalakult délszláv királyság területén találta magát, s így nagyrészt kikerült a Batthyányak fennhatósága alól. Erre vonatkozóan a főtitkár 1919. július 8-i beszámolójában azt írta, hogy „a ludbregi uradalom horvát állami kezelésbe került és sorsa bizonytalan”. Az ottani körvadásznak magyar honossága miatt menekülnie kellett, az uraság szeren121 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915-21. 1918. március 26. 122 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915-21. 1918. április 17. 123 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915-21. 1919. július 8. 124 STIPKOVITS 1994, 261. 125 A falu a két világháború közötti időben Magyarországhoz tartozott, s majd az 1947. évi párizsi békeszerződés révén került Csehszlovákiához (ma Jarovce). A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 133 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
