Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
Uradalmak térben és időben o lyan épületekhez jusson hozzá, amelyeket bérbe lehetett adni, s ezzel hosszú távon stabil bevételekhez jutott. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy e vásárlásokkal erőteljesen befolyásolta a városközpontok minőségét. A nagyobb mezővárosaiban számos házat épített, s ezek a piac közelében helyezkedtek el. Mind Körmenden, mind Kanizsán nagyon sokat tett a piactér kiépítése érdekében.56 Kanizsán például az 1830-as évek közepén megnagyobbítatta és felújítatta az ún. Vasember házat, amelybe 17 kereskedő telepedhetett be.57 A reformkori gazdasági konjunktúra időszakában a négy uradalomban jelentősen megnövelték a majorságot. A századfordulón apja által elkezdett gazdálkodási újítások most teljesedtek ki. Az összesen 31 000 holdas kanizsai uradalomban mintegy 3 000 holdon foglalkoztak majorsági növénytermeléssel. Az 1830-40-es években gyorsan bővítették a szántóföldi termelést, főleg a búzatermelés területe nőtt meg. Egyre nagyobb földre terjedt ki a takarmány- növények, illetve a repce termelése. De hasonlóan gyorsan nőtt az állattartás, főleg a juhtartás szélesedett. Bár a reformkorban a gyapjú piaci ára az 1820-as évek nagy konjunktúrájához képest némileg csökkent, még mindig igen jól el lehetett adni. Nem véletlen tehát, hogy a kanizsai uradalomban az 1840- es években 9100-9500 birkát tartottak, míg a körmendi uradalomban kb. 4-5 000 körül járt a számuk.58 A juhok mellett nőtt a szarvasmarhák száma is: az 1806. évi és az 1870. évi fundus instructusok összevétéséből kiderül, hogy az állomány megduplázódott. Legalább ennyire fontos, hogy a lakosság szaporodásával egyre nagyobb igény támadt szőlőhegyek kialakítására, amiből a földesúrnak szép bevétele volt. Az intai uradalmat leszámítva a másik három birtokon mindenhol felfutott a lakossági bortermelés, s így a hegyvámként vagy dézsmaként elsajátítható mennyiség is gyorsan nőtt. Körmenden és Kanizsán is 4-5000 akós borbevétel volt a forradalom előtti időkben.59 A növekvő mértékű terméktömeg forgalmazását döntően a helybeli zsidó kereskedők végezték, ami persze egyben a városnak is jelentős piaci bevételt hozott.60 Fülöp herceg működése eredményeképpen a reformkorban Kanizsa a Délnyugat-Dunántúl legfontosabb piacközpontjává vált, de Körmend is igen előkelő helyen állt a piacközpontok rangsorában.61 Nagy jelentősége volt annak is, hogy a herceg uradalmaiban támogatta a zsidóság letelepedését, s mindig megvédte őket a városiak esetleges támadásaitól. Körmenden 1840- ben az ott élő 3 000 főből csaknem 700 volt izraelita (23 %), míg Kanizsán 56 Körmendre lásd: TOPOGRAPHIAI LEÍRÁS 1840.; Kanizsára: KAPOSI 2009. 57 MNL ZML. V. 1501. 3. doboz. 1849. évi bérleti szerződés. 58 MNL OL P 1330. Fase. 1. 1843. No. 94-95.; No. 107-108.; No. 123-124; illetve TOPOGRAPHIAI LEÍRÁS 1840. 59 MNL OL P 1330. Fasc. 1. 1843. No. 32.; illetve TOPOGRAPHIAI LEÍRÁS 1840. 60 KAPOSI 2009, 228. 61 BÁCSKAI 1988, 21-23. 120 Kaposi Zoltán
