Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)

KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)

Uradalmak térben és időben letlen, hogy az eladósodott herceg a hitbizomány kezelését 1777-ben átadta fiának, gróf Batthyány (II.) Lajosnak.43 Tegyük hozzá, hogy ebben a korban a leszármazottak kései birtokhoz jutása a famílián belül általános jellemző volt: az alapító Lajos gróf hajdan 45 évesen vehette át anyjától a földeket, Adám Vencel 43 évesen jutott hozzá örökségéhez. Lajos herceg azonban hamar, már 31 évesen megkapta a hitbizomány földjeit, bőven volt tehát ideje jelentősebb birtokfejlesztő lépésekre. Hg. Batthyány Lajos (1756-1806) tábornok és kamarás a gazdálkodás és a mezőgazdászat iránt érdeklődő nagybirtokos volt.44 Felvilágosult szellem­ben gondolkodott, családtagjaival magyarul levelezett.45 Tudjuk róla, hogy sokat foglalkozott uradalmaival, s figyelemmel kísérte a gazdálkodást. Nagy szerepe volt a majorsági gazdálkodás kiszélesítésében.46 Ne felejtsük el, hogy Lajos herceg hitbizományi kezelésének egyik időszaka a napóleoni konjunk­túra korszakára esett, amikor lényegében mindenféle agrárterméket egyre magasabb áron lehetett értékesíteni. Ráadásul Kanizsa, Körmend és Ludbreg is egyre fontosabb piacközponttá vált.47 Ezek a mezővárosok országos és he­tivásárokat tarthattak, amihez az engedélyt 25 évente meg kellett újítani. Az uradalmak által előállított termékeket helyben lehetett eladni, főleg az erő­södő helyi zsidó kereskedők által. Fontos volt ugyanakkor, hogy a majorságok egyre több földhöz jussanak hozzá, aminek egyik lehetséges, a korban meg­szokott módja az árvíz járta területek és a mocsarak csatornázása, kiszárítása és termővé tétele volt. Jelen tanulmány keretei között nincs lehetőségünk a tájátalakítás összes esetét bemutatni, csupán csak a kanizsai mocsár eltüntetésére utalunk rövi­den. A kanizsai mocsár lecsapolása mintegy 50 évig tartott. Már az 1760-as években, Batthyány III. Adám alatt próbálkoztak vele, készítettek is terveket, s el is indultak a munkák. 1767-68-ban másfél év alatt a Kanizsától északra lévő Zsigárdi major határában építettek töltést. Lajos herceg alatt a folyamat felgyorsult. A mocsár lecsapolása nemcsak a két városrész közötti berek el­tüntetéséről szólt, hanem a fölhöz való hozzájutásról is. A város népessége ugyanúgy igényt tartott a berek 2 700 holdjára, mint a földesúr, ezért a megye és a királyi intézmények előtt hosszú pereskedés indult a tulajdonjogért.48 Lajos herceg testvére birtokáról hívta meg a híres érsekújvári Wieser föld­43 MNL OL P 1313. Fasc. 139. No. 692-693. 44 Róla még Vas Gereben is igen pozitívan emlékezett meg egyik művében. Lásd: VAS, 1929. 45 NAGY 2007, 26. 46 MNL OL P 1330. Fasc. 6. No. 585-586. 47 KAPOSI 2009, 232. 48 KAPOSI 2011, 124. 118 Kaposi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents