Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
Uradalmak térben és időben s zerint minden tulajdonosváltáskor pontos leltárt kell készíteni, amelyben a birtokkal kapcsolatos ingóságok növekményét vagy állandóságát részletesen fel kell tüntetni.14 A kezdeti időkben az apáról fiúra háramlás miatt nem nagyon leltároztak, az 1860-as években viszont már törvény írta elő, így az első nagy átfogó leltárt 1864-66 között tartották. 1871-ben Batthyány Gusztáv 1871-ben már egy pontos nyilvántartás mellett vehette át a birtokokat.15 A hitbizomány korántsem ölelte fel Lajos gróf összes földjét. A nagy birtokszerzőnek számos olyan uradalma is volt, amelyet halála után fiai feloszthattak, nem is beszélve azokról a pénzügyi aktívákról, amelyek a kölcsönadott összegek kötelezvényeiből álltak. A négy fiú, vagyis Adám, József, Tódor és Fülöp 1765 után 2 372 000 forintra becsült birtokvagyonon, valamint 1468 000 forintos kötelezvényen osztozott meg.16 A hatalmas summát birtokban és pénzben is egyenlően próbálták felosztani, de ha valakinek földben kevesebb jutott, akkor aktívában kompenzálták. A Lajos gróftól örökölhető vagyonhoz később testvére, az utód nélkül meghalt Károly herceg vagyona is hozzácsapódott. Lajos gyerekei három uradalmat örököltek tőle, 1440 000 forintos összegben. Adám kapta a hercegi ranggal együtt Siklóst, Fülöp Bolyt, Tódor pedig Üszögöt, míg Józsefb\rx.ok. nélkül 360 000 forintot, amit a másik három testvér a nekik juttatott földek után volt köteles kifizetni neki.17 A hitbizomány gazdasági állapota a 18. század második felében Milyen is volt a 18. század második felében a négy uradalom? Ha ránézünk a birtokok természet- és gazdaságföldrajzi adottságaira, akkor elég siralmas képet láthatunk. Az igazgatási központ Körmend, és a mellette lévő települések ki voltak téve a Rába mindenkori áradásainak, amely évről évre jelentős földeket öntött el; a 19. század eleji jelentések szerint a folyó mellett akár 150 000 hold is víz alá kerülhetett.18 Legalább ennyire rossz volt a Drávától délre lévő területen fekvő ludbregi uradalom helyzete, hiszen ott a sokáig szabályozatlan Dráva, másrészt az uradalom központján átfolyó Bednya, s vele csaknem párhuzamosan folyó Plitvica okozhatott jelentős árvizeket.19 Némileg más volt helyzete Kanizsának s a mellette lévő településeknek, ahol a két 14 Lásd például: MNL OL P 1330. Fasc. 6. No. 585-586. 15 MNL OL P 1313. Fasc. 139. No. 692-693. 16 BAKÁCS 1965, 88. 17 BAKÁCS 1965, 88. 18 Ehhez lásd: VARGA 1992. 19 VÍZSZABÁLYOZÁS 1973, 273.; illetve MNL VaML VII-1/d/bb. 19. doboz, 1901. év. Vázlatrajz Ludbregről. 114 Kaposi Zoltán
