Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
HORVÁTH ISTVÁN: Juhászat a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában 1774 és 1849 között
így legelőhöz is jutott, de erdő is maradt.76 A Felső-kerületben hasonlóan járt el az uradalom, a hertelendi és tekeresi erdőkben a jobbágyokkal csapásokat vágatott, melyeket csak az uradalom birkái használhattak.77 A juhásznak a nyájat dombos helyeken, bérceken kellett legeltetnie, a la- pályos és vizenyős helyeket, mocsarakat, ahol könnyen megmételyesedhettek, kerülnie kellett. Harmatos időben, eső után, kiváltképpen havas esőben tilos volt legeltetnie. A nyári nagy melegben szellős, árnyékos, gyér erdőkben kellett deleltetnie a nyájat úgy, hogy a bozót ne tépje ki a birkák gyapját. Tilos volt zab- és árpavetésben legeltetnie, mert attól hasmenést kaptak az állatok. Viszont télen, a fagyos földön járás közben a rozsvetésre ráhajthatta a nyájat.78 A téli sétáltatást és a közben elfogyasztott leveleknek, ágaknak, zöld fűnek vértisztító hatást tulajdonítottak. Az állóvizektől is óvnia kellett a nyájat, csak patakokban volt szabad itatnia őket. A bárányok számára, míg azok szoptak, még a tiszta vizet is ártalmasnak tartották.79 A téli takarmány biztosítása érdekében a rétekről lekaszált széna és sarjú mellett az uradalom zabot, zabosbükkönyt, rozst, lucernát és burgonyát is vetett.80 Szintén a birkák etetésére használták fel a levelestül levágott kukoricaszár végét, melyeket kévébe kötöttek és szalmával fedtek le a felhasználásig.81 A sarjú közé zab és búzaszalmát kevertek, hogy azt feljavítsák.82 A szecska, mint téli takarmány 1842-ben tűnik fel a birkák táplálékában, készítésére egy szőkéi jobbággyal és két fiával kötött szerződést az uradalom.83 Az ellés idejére tartogatták a legjobb minőségű szénatakarmányt és hogy jobban tejeljenek az anyabirkák, egy hétig reggel és este zabot vagy árpát is kaptak. A kosokat is külön etették hágatási időben, előtte két héttel és közben négy hétig reggel és este zabot kaptak.84 A téli takarmány mennyisége napi 1 font volt, de kemény télben fél fonttal több takarmányt kaptak a birkák.85 Ha a téli időjárás lehetővé tette, hogy a birkák a szabadban legeljenek, akkor csökkentették a takarmány mennyiségét.86 Az uradalom számítása szerint egy átlagos télen egy birkának egy mázsa széna elegendő volt, ha a tél kemény volt, akkor másfél mázsát is 76 PKL Sem. 253. Fasc. 3. No. Az erdők kezelésé 1845. 77 PKL Sem. 131. Fasc. 32/1847. 78 PKL Sem. 214. Fasc. A Papnevelő Intézet Uradalmának tisztiszéki jkv. 1845. 79 PPL 376-R/1830. 80 PKL Sem. 135. Fasc. 1. No. 81 PKL Sem. 222. Fasc. A Papnevelő Intézet Uradalmának tisztiszéki jkv. 1823. 82 PKL KGLT A Papnevelő Intézet Uradalmának tisztiszéki jkv. 1826. 83 PKL Sem. 115. Fasc. 574/1842. 84 PPL 376-R/1830. 85 PKL Sem. 222. Fasc. A Papnevelő Intézet Uradalmának tisztiszéki jkv. 1823. 86 PKL KGLT A Papnevelő Intézet Uradalmának tisztiszéki jkv. 1826. Juhászat a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában 1774 és 1849 között 103 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
