Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
HORVÁTH ISTVÁN: Juhászat a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában 1774 és 1849 között
adta.58 A juhászat bevétele az 1846 és 1849 közti években a következők szerint alakult. (1. táblázat) A nyáj gondozása Tavasztól őszig, míg a nyáj a szabadban tudott legelni, kint tartották őket és csak midőn a fagy a füvet erejétől már meg fosztotta, és a hó a földet el lepte, hajtották a téli szállásukra.59 A 18. században a két nyájat, az alsó- és a felsőkerületit külön-külön tartották, a saját kerületükben legeltették és teleltették őket. Az alsó-kerületi nyájnak Szilváson volt a központja. E célra a keszüi plébánosnak a faluban lévő házát és telkét juhász lakásnak lefoglalta az uradalom, aki kárpótlásul évi három szekér szénát kapott.60 A nyájat Szilvás, Szőke, Bosta és Kökény helységekben legeltették.61 A Felső-kerületben kezdetben Egerszegen volt a nyáj központja és onnan hajtották ki a környező falvakban lévő legelőkre.62 Az itteni nyáj nem minden évben Egerszegen telelt, 1799-ben Barátúron, 1800-ban pedig Husztóton.63 A kerület gazdasági központjának kiépítését 1783-után kezdi meg az uradalom Hertelenden, és annak kiépülésétől, az 1800-as évek elejétől már itt telelt a nyáj.64 A 19. század elején jelentős változás állt be a nyájak legeltetésben. Ekkor egyesítették a két sereget és ettől kezdve nyáron az Alsó-kerületben, télen pedig a Felső-kerületben tartották a nyájat.65 A két nyáj összevonásának fő oka az ebben az évben bevezetett új fakitermelési rendszer volt, amit az úrbérrendezéshez kapcsolódóan ekkor vezetett be az uradalom. Ettől az évtől kezdve az Alsó-kerületben mindenféle fakitermelést beszüntetett az uradalom, így birkanyájának további erdei legelőterületet tudott biztosítani.66 Másrészt az uradalom természeti adottságai is szerepet játszott ebben, a Felső-kerületben több és nagyobb kiterjedésű rétekkel rendelkezett az uradalom, ahol a nyári időszakban a téli teleltetéshez szükséges takarmányt bőségesen meg tudta termelni. Barátúron egy 100, Husztóton egy 80 és egy 90 kaszás, a többi 58 PKL Sem. 208. Fase. Corpus Rationum 1829, 1834, 1837, 1840, 1842, 1844, 1847. 59 PPL 376-R/1830. 60 PKL KGLT. Papnevelő Intézet Uradalmának Felső-kerületi robotjegyzőkönyve 1779. 61 PKL PKGYJKV. 1803. 04.15. Bosta, Szilvás, Szőke helységek panasza. 62 PPL 77/1781 Descriptio Beneficiorum H. Seminarium V. Ecclesiense. 63 PKL PKGLT. A Papnevelő Intézet Uradalmának tisztiszéki jkv. 1798-99., Papnevelő Intézet Uradalmának Alsó-kerületi robotjegyzőkönyve 1800. 64 PKL MGLT CDXCIII. Fasc. 41. No. 65 PKL KGLT A Papnevelő Intézet Uradalmának tisztiszéki jkv. 1811-12. 66 PKL PKGYJKV 489/1811. Juhászat a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában 1774 és 1849 között 101 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
