Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
funkcióval bővült a tornyok szerepe, jelesül a városháza és a jelentősebb templomok tornyán általában már mechanikus óraszerkezeteket is találunk, amint ezt számos európai és magyar város példája is mutatja.262 Pécs esetében a székesegyház tornyain lévő órákról tudósítanak forrásaink. Evlia Cselebi, a híres török utazó és történetíró beszámolójában feljegyezte, hogy a katedrális „négy sarkán egy-egy óratorony” volt.263 Ezt megerősíti a fentebbi rajzhoz készített kommentár egyik passzusa is, miszerint a délkeleti toronyból a felszabadító csapatokkal a városba érkező Gabriel Vecchi tábornok elvitte a káptalan óráját, melyet a törökök sértetlenül megőriztek.264 Ez utóbbi információ egyúttal kétségtelenné teszi, hogy valóban egy középkori óraszerkezetről van szó. A jelentős magyar egyházi központok közül eddig Esztergom, Eger és Várad esetében álltak rendelkezésre toronyórákra vonatkozó adatok.265 Pécs teljesen illeszkedik a sorba, hiszen a késő középkorban a legtekintélyesebb egyházi központok közé tartozott. Ugyan közvetlen információink nincsenek, mégis kísérletet tehetünk az óraszerkezet elhelyezési időpontjának hozzávetőleges meghatározására. Csukovits Enikő kutatásai alapján azt láthatjuk, hogy a magyar egyházi centrumokban a 15. század második felében jelentek meg a nagy óraszerkezetek.266 Amennyiben Pécsre vonatkoztatjuk a megállapítást, úgy Janus Pannonius és Ernuszt Zsigmond püspöksége jöhet szóba. Jóllehet Janus nagy érdeklődést tanúsított az asztrológia iránt, sőt vélhetőleg saját órája is lehetett,267 azonban alkalmasint nem az ő nevéhez köthetjük a toronyóra elkészíttetését. Erre Ernuszt János bán 1476-ban tett végrendeletéből következtethetünk. O meghagyta Zsigmond nevű fiának, aki akkor már három éve viselte a pécsi püspöki méltóságot, hogy a székesegyházat, mely a korábbi püspökök gondatlansága következtében romos állapotban volt, újítsa fel, valamint újabb épületekkel bővítse.268 A székesegyház renoválását a 16. század elején fejezték be, mely során új tetőszerkezetet kapott a dóm, s a mennyezetet boltozattal látták el.269 E nagyszabású felújítási munkálatok sorába, - melyek keretében a várat is megerődíttette, amint láthattuk - kiválóan beleillik a toronyóra elhelyezése. Ernusztnak bécsi családi kapcsolatai és személyes ta262 Csukovits 1992.; Endrei 1978. 46-49.; Ohler 2007. 325-327. 263 Katona 1983. 29. 264 „6. turris ex qua curavit auferi horologium Excellentissimus Dominus Comes a Vecchi. quod erat capitularium et Turca conservavit et reliquit impune.” Pataki- Gosztonyi 1941. 419. 265 Csukovits 1992. 160-161. 266 Uo. 267 Csukovits 1992. 165. 268 „ecclesiam eciam suam kathedralem, que plurimum per incurabilitatem episcoporum destructa est, restauret novis structuris quanto magis (poter)it” Zala II. Nr. 320. 269 Levárdy-Boros-Kalász 1991. 14. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 73 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
