Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett d élről egy kápolnát illesztettek.254 A város déli kapuja közelében létesült Szt. Benedek-plébániatemplom, valamint a püspökvártól délre épült Szt. István- kápolna szintén rendelkezett egy-egy toronnyal. A falakon kívüli Mindenszentek templom középkori tornya a mai helyén állhatott.255 A koldulórendi kolostorok templomai mellett ugyancsak számolhatunk egy-egy toronnyal, ahogy a falakon kívül álló Krisztus teste-kápolna mellett vélhetőleg szintén számolhatunk egy toronnyal. További épületek esetében is vannak tornyokra vonatkozó adataink. Egy korabeli összeírás szerint a mai városháza mögött, két kétszintes ház között állt a romos várostorony 1695-ben. Minthogy a török utáni első városháza csak 1698-ban épült fel, joggal következtethetünk arra, hogy a középkori városi magisztrátus egyik központi épületéről, esetleg az egykori városházáról (?) lehet szó.256 A mai Hunyadi úton, a Belvárosi Plébánia épületétől délre ugyancsak egy tornyos, gótikus ablakkerettel és nagy pincével ellátott ház állt.257 A tornyok funkciójával kapcsolatban a következőket említhetjük röviden. Az egyházi épületek esetében elsődleges célja a harangok elhelyezése, s ezek működtetése által a megfelelő akusztikus hatás biztosítása volt. A harangok mind a szakrális, mindpedig a profán kommunikációban központi szerepet játszottak a települések életében.258 E mellett természetesen védelmi feladatokat is elláttak, hiszen a magasba törő tornyokban kialakított őrhelyek alkalmasak voltak arra, hogy az ott strázsálók az ellenség közeledtéről, az esetleges tűzesetekről idejében informálni tudják a lakosokat.259 Ugyanakkor méretüknél fogva alkalmasak voltak az adott település gazdasági erejének, a polgárok büszkeségének megjelenítésére, más szóval élve a reprezentációra is.260 Gyakran egyúttal a település jelképeivé váltak, amint Pécs esetében a négytornyú székesegyház.261 A kései középkortól kezdve az egyházi és a középületek esetében egy újabb 254 Kikindai 2006. 28-35. 255 Szőnyi 1913. 139. 256 Madas 1978. 639, 642.; Petrovich 1975. 148.; Bezerédy 2003. 19. 257 Kárpáti Gábor szíves szóbeli közlése (2008. nov. 20.) 258 Erre részletesen ld. Bönnen 1998. 259 Ohler 2007. 308. A 15. század derekán a soproni nagyobb körmenetek alkalmával a Szt. Mihály templom tornyába egy őrt állítottak, akinek többrétű feladata volt. Figyelte a városon kívüli területet, s az ellenség feltűnése esetén riasztotta a polgárokat. A körmenetben előforduló balesetekről, esetleges csetepatékról, az üresen hagyott házakban keletkezett tűzről informálta azonnal a hatóságot. Házi 1939. 334. 260 Ohler 2007. 308. 261 A székesegyházat ábrázolták a város 1505-ben készült tipáriumán, melyet még a 18. század elején is használtak. (Levárdy- Boros - Kalász 1991.15.) A székesegyházat (és a püspökvár részletét) ábrázolták a város 16. század derekán készült pecsétnyomóján is. (Boros 2002. 29. Vö. Holub 1958. 142.) 72 Fedeles Tamás
