Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett re zidencia. A legújabb ásatási eredmények alapján úgy látszik, hogy a város egyik legkorábbi településrésze a püspöki rezidencia közelében alakult ki. A jelentős méretekkel rendelkező Cella Septichora szolgálhatott e városrész templomaként egészen a tatárjárásig, majd ezt követően a mongolok pusztítása következtében károkat szenvedő épület a püspökvár kiépítése miatt már nem épülhetett újjá.119 A vár területén végzett ásatások, falkutatások, 17-18. századi ábrázolások, valamint narratív és okleveles források alapján a castrum a középkori település legismertebb részének számít.120 A tatárjárást követően, a 13. század második felében került sor a kővár felépítésére. A belső várfal emelése a 14. század derekán Poroszlói Miklós püspök nevéhez köthető, míg az erősség alapterületét jelentősen növelő Ernuszt Zsigmond a 15. század végén erődít- tette meg a várat.121 A püspökvár liturgikus célú épületei közül kétségkívül a székesegyház volt a legjelentősebb, a püspöki katedrával. Az öthajós kriptával rendelkező háromhajós bazilika mindenekelőtt a helyi klerikusközösség napi liturgiavégzésének helyszínéül szolgált.122 A katedrálishoz csatlakozva épült fel a székesegyházi kanonokok közös életét biztosító dómmonostor először az épület északi, majd annak megszűnését követően, vélhetőleg a 13. században a déli oldalán.123 A székesegyháztól nyugatra létesítették a Keresztelő Szt. János társaskáptalan templomát a 13. század elején.124 A bazilika körül álló kápolnák közül a legjelentősebb a már említett Aranyos Mária tiszteletére szentelt volt, amely minden bizonnyal püspöki palotakápolnaként funkcionált. A bazilika dél-nyugati oldalához csatlakozhatott a Szt. András-kápolna, míg az 1428-ban alapított Szt. Móric-kápolna közelebbi lokalizálása a források hiányának következtében nem lehetséges.125 A további épületek közül a püspöki palotát és a káptalanházat kell megemlítenünk. Az előbbi a püspök és szűkebb udvartartása lakosztályait, valamint a kiszolgáló személyzet helyiségeit foglalta magába a székesegyház északi oldalán, majd a 15. század végén a vár dél-nyugati részére helyezték át.126 A káptalanház az egykor a délkeleti toronyra merőleges, déli tájolású, s a 18. század végén lebontott épülettel azonosítható, mely az említett dómmonostor keleti szárnyát alkotta. Az egykori közös élet kereteit biztosító, kerengővei ellátott monostorszerű épületkomplexumra, illetőleg annak keleti szárnyára utalhat a monasterium szó, a káptalan egy 1332-ben kiadott okleve119 Bodó 2007. 94-95. 120 Sándor 1991; Sándor 1999; Visy 2007; Kikindai 2007. 121 Fedeles 2008. 122 Dercsényi 1969; Petrovich 1956a; Fedeles 2008. 123 Visy 2007. 41-42. 124 Sándor 1999. 125 Valamennyi kápolnára összefoglalóan ld. Fedeles 2010.; Kikindai - Fedeles 2006. 126 Bodó 2006. 40. 54 Fedeles Tamás
