Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
TEGZES FERENC: Egy tér a revíziós politika szolgálatában - A Pécsi Országzászló szerepe a város társadalmi életében
II. Aktív módon akkor szolgálta a revízió eszméjét a Pécsi Országzászló, amikor szervezett módon, vagy a sajtóban történt felhívás folytán nagyobb tömeg jött itt össze. Kimondottan azért, hogy az Országzászló emlékműve körül megemlékezzen a konkrét esemény kapcsán a trianoni békeparancsról és tiltakozzon ez ellen. Ezeket az eseményeket két részre tudjuk csoportosítani. Az elsőbe az állandó, évenként rendszeresen, előre meghatározható időpontok tartoznak, a másodikba az előre nem tervezhető eseményekhez köthető megmozdulások sorolhatók. A) AZ ÁLLANDÓ MEGMOZDULÁSOK ÉVENKÉNT 6 ESETBEN KÖVETKEZTEK BE. 1. Március 15. 2. Április 24. utáni első vasárnap. 3. Június 04. 4. Augusztus 20. 5. Szeptember eleje. 6. Október 06. 1. Március 15. A tulajdonképpeni ünnepi megemlékezés a Kossuth téren a Kossuth-szo- bornál zajlott le. Ez 11 órakor kezdődött. Utána, a déli órában az Országzászló előtt zenés őrségváltás folyt le, amit nyílván az ünnepség után nagyobb számú érdeklődő nézett végig. A felavatás utáni első ünnepi március 15-i esemény 1936. március 15-én zajlott le az alábbi sorrendben: „reggel 8 órakor a díszzászló8 ünnepélyes felvonására került sor és díszőrséget adott fél 13 óráig az Országos Turul Szövetség Pécsi Törzse. Fél 13 órakor zenés őrségváltás volt, ezt követően 17 óráig a Mór Kollégium ifjúsága adta a díszőrséget. 17 órakor ünnepélyesen levonták a díszzászlót.”9 A forgatókönyv a korszak egészén keresztül ugyanazt a sémát követte. A díszőrséget ezen a napon mindig az egyetem különböző szervezetei adták. De 1942 márciusában olyan felhívással is találkozunk a sajtóban, amely a család összetartóit célozta meg: „Márciusi 8 Az Országzászlónak volt egy hétköznapi, és egy ünnepi változata. A hétköznapi trikolórt minden nap félárbocra eresztve láthatták a téren megfordulók, éjjel-nappal. Ez tartós anyagból készült, a címert általában olajfestékkel tették rá, amíg az ünnepi változat hímzett volt, közepében a két oldalról angyalok által tartott középcímer. Ezt csak ritkán használták. Az Országos Ereklyés Országzászló Nagybizottság engedélye szerint csak nagyobb ünnepeken lehetett felhúzni, de nem utolsó sorban védve az időjárás viszontagságai ellen is. 9 Pécsi Napló, 1936. 03. 15., 6. Egy tér a revízió szolgálatában - A Pécsi Országzászló szerepe a város társadalmi életében 269 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
