Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
TEGZES FERENC: Egy tér a revíziós politika szolgálatában - A Pécsi Országzászló szerepe a város társadalmi életében
1. Bevezetés A mióta az ember városokat épített, mindig úgy rendezi be azokat, hogy az - utcák mellett kisebb-nagyobb tereket hozzon létre. Nélkülük a városok elvesztik civil közösségi terepeiket, szinte hangyabollyá válnak. Mert az utcák a közlekedést szolgálják, valahonnan valahová vezetnek. A mozgás szinterei. Az utcán az emberek ritkán jönnek össze egymással előre megfontolt szándékkal. A görögök az agórát, a rómaiak a fórumot, később a középkorban a vásár- és piactereket, a hangulatos kis terecskéket az élet színtereinek szánták. Egy közösség életének, a valódi közéletnek voltak a szinterei. Ahol a városlakók, a polgárok maguk szervezték egyéni és társadalmi életüket, ahol szabadidejüket, ünnepnapjaikat szívesen és örömmel töltötték el. Ahol jól érezték magukat.1 A köztér olyan tér, melyhez mindenki egyenlő hozzáféréssel bír, függetlenül attól, hogy milyen nézet, nemzeti kisebbség, vallás vagy társadalmi osztály tagja. A városi tér volt az a hely, amely senkié, ezáltal mindenkié volt.2 1920-ban Magyarország aláírta a trianoni békeszerződést. Ez, érthető okokból, hatalmas sokkot okozott az országban. Elindította az úgynevezett revíziós mozgalmat, amely az egész társadalmat átfogta. Ez szőtte át az emberek mindennapjait, evvel az eszmével „keltek, feküdtek.” A trianoni békeparancs felülvizsgálatának, illetve eltörlésének ébrentartására a kormányzati és a társadalmi szervek keresték azokat a megoldásokat, amivel ezt a gondolatot állandóan előtérben tudják tartani a társadalom egészére nézve. Ennek egyik eszközét az úgynevezett országzászló mozgalomban látták. Ennek lényege, hogy a nemzeti lobogót egy rúdon, az őrfán félárbocra eresztve kell tartani mindaddig, amíg az ország vissza nem nyeri eredeti területét. Az első ilyet a fővárosban állították fel, a Szabadság téren, 1928. augusztus 20-án.3 Ettől kezdve megindult az a mozgalom, amelynek célja volt, hogy az ország minden településén állítsanak fel egy ilyet, de társadalmi úton. Pécsen, nemcsak a budapestihez képest, hanem nagyon sok kisebb településhez képest is, elkésve került sor ennek a jelképnek a felállítására. Városunkban 1935. október 6-án, az aradi vértanúk napján avatták fel az Országzászlót, a külvárosban, az egyetemi kollégium előtti téren.4 Ettől kezdve ez a köztér ennek az eszmének a szolgálatában állt az 1940-es évek első harmadáig.5 1 http://www.koszeg.hu/onkormányzat/hirek/3161 2 http://www.artitude.hu/hirek/040321 3 Pótó János: Az emlékezés helyei. Bp. 2003. 52. 4 Dunántúl, 1935. 10. 08., 7.; Pécsi Napló, 1935. 10. 06., 7. 5 A Pécsi Országzászló létrejöttéről, felállításának körülményeiről, a felavatási ünnepségről ld. Tegzes Ferenc: A Pécsi Országzászló létrejötte. In: Tanulmányok Pécs Történetéből 20. A 2006. és 2007. évi Előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán és Vonyó József. Pécs, 2009. 280-295. Egy tér a revízió szolgálatában - A Pécsi Országzászló szerepe a város társadalmi életében 267 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
