Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KULT LÁSZLÓ: Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett
elemi iskola lett a városban. De mérete csakhamar elégtelennek bizonyult, így megfelelő iskolaépület emelése elkerülhetetlennek mutatkozott. Miután Hoffmann László terveit a város vezetése elfogadta, pályázatot írtak ki az épület megvalósítására. Ezt Gadó Ignác építési vállalkozó nyerte el. Maga az építési terület 672 négyszögöl nagyságú volt33, így a főépület mögött sikerült kialakítani egy iroda helyiséget és egy játszóteret is. Érdekesség, hogy ennek az irodának az egyik oldalát üvegfal képezte. Az új iskolaépület formája igen különleges, úgynevezett „szárnyas” elosztású lett. A két fő homlokzati rész egymással 45 fokos szöget zár be. Az épületben 4 tanterem kapott helyet. A földszinti részeken 2 tanterem, illetve az emeleti részeken további 2 tanterem. A termeket egyenként 63 négyzetméteresre tervezték, 10 méter hosszúra és 6,3 méter szélesre. Ez ideálisnak mondható. A két homlokzati szárnyat pedig egy nagyon tágas, 8 ablakkal megvilágított lépcsőház köti össze. Sajnálatos módon igen kevés forrás maradt a Megyeri- Kertvárosi elemi iskola építésével kapcsolatban, így a költségekről nincs konkrét információnk. Mindenesetre az bizonyos, hogy az építkezés folyamán a város kamatmentes kölcsönt kapott Róth Sándortól, aki akkor a közeli bőrgyár vezérigazgatója volt. Róth Sándornak érdeke volt az iskola megalapítása, hisz dolgozói gyermekeiről volt szó. A novemberi átadásra kisebb ünnepséget is szervezett a város. A sajtó munkatársai erről a következőképp emlékeztek: „...és ma már a Megyeri- Kertváros főútjának egyik legszebb szeglettelkén ott áll az emeletes, nagyon csinos, modern új iskola, hogy az életben szükséges alapismeretekben részesítse azokat a gyermekeket, akik korábban hihetetlen fizikai fáradsággal több kilométeres gyaloglással, sokszor a délebédről való lemondással juthattak abba a helyzetbe, hogy az iskolalátogatás kötelezettségének eleget tehessenek. (...) A lapos tetejű, eleven színű, sokablakos épület első benyomásra egy óriási madárkalitkaként hat. Szemlélve, jó elgondolni, hogy jószívű emberek a város segítségére sietve, a legmegfelelőbb helyen állították azt fel, barátságos, meleg otthonként, gyermekek számára, hogy lelkűk, szellemük szárnyait ott bontogassák, akár igazi madarak.”34 A második világháború befejeződése után ez a pécsi városrész még nagyobb lendülettel fejlődött, de a lakótelepi iskolák megjelenéséig az öreg Kertváros egyetlen iskolája maradt a megyeri. Egykoron körzetéhez tartozott Keszü, Kökény, Gyód, Málom, Pogány és Nagyárpád községek is. Az idegen nyelvek tanítása hagyományosan magas szinten folyt. Már első osztálytól tanulhattak a diákok mind német, mind angol nyelvet. Az ötödik osztálytól 33 BML Pécs pgm. ir. F-10223/1936: 9735/1931 34 Pécsi Napló, 1931. november 29. 4. „Két osztállyal, száz növendékkel megkezdte működését a Megyeri Kertváros új népiskolája” Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett 255 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
