Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KULT LÁSZLÓ: Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett
Utcák, terek, épületek Pécsett K iemelte, hogy a templom és az iskola az állam két főpillére.”13 Az ideiglenes iskola azonban csak 1927-ig szolgálta az elemi iskolai oktatást. Ugyanis ekkorra elkészült a mai főépület keleti szárnya. A fő kivitelező - mint ahogy az ideiglenes iskolánál is - a Hebenstreit Károly és fia építési vállalkozó cég volt, vagyis ők irányították a kőműves munkákat, amelyek 1926 nyarán kezdődtek el. Hebenstreit Károly cégével a város szerződést kötött, mint ahogy minden más kisebb építési művelethez további vállalkozókkal is. Szerencsénkre ezekről számos forrás megmaradt. Ilyen esetekben a város - a polgármester nevében - szerződést kötött az iparosokkal, mint ahogy: asztalosmesterrel, ácsmesterrel, bádogossal, szobafestővel, fémipari mesterrel, vízvezeték szerelővel, üvegessel stb. (Az ilyen jellegű szerződéseket nemcsak a gyárvárosi iskola építésénél találjuk meg, hanem a későbbiekben tárgyalt összes iskolánál is.) Tehát a főépület keleti szárnya 1927. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit a diákok előtt, immáron 5 tanteremben, Szieberth Róbert Elemi Népiskola néven. A földszinten 2 teremmel (egyenként 6,3 x 8,5 méter), az emeleten 3 teremmel (egyenként 10,65 x 6,45 méter). A földszinten egy tanári iroda is elhelyezést nyert. Az úgynevezett ideiglenes iskola pedig ezután óvodaként működött tovább. Pécs gyárvárosi kerülete korszakunkban rendkívül sokat fejlődött, így az 5 tanterem is kevésnek bizonyult. Egy 1929. július 11-én keltezett jegyzőkönyvi kivonat szerint, amely Pécs város törvényhatósági bizottságának közgyűléséről készült, határozatot hoztak a gyárvárosi Szieberth Róbert Elemi Népiskola kibővítéséről. A város az építési engedélyt 1929. november 9-én adta meg.14 Ezután tulajdonképpen a mai főépület nyugati szárnya lett felépítve. Vagyis az ideiglenes iskola épületét le kellett bontani. Egyébként ennek az építési anyagát a bővítés során felhasználták. A munkákat 1931-re fejezték be, ugyancsak Pilch Andor tervei alapján. A fő kivitelező továbbra is a Hebenstreit Károly és fia építési vállalkozó cég maradt. Ezzel további 5 tanteremmel bővült az iskola, így már összesen 10 tanteremben folyhatott az oktatás. A főépület teljesen elkészült, a keleti és a nyugati szárny ezzel összekapcsolódott. Az épületegyüttes a végleges formáját 1935-ben nyerte el, ekkor készült el az óvoda épülete, egybeépítve a főépülettel. Az iskola egyik jellegzetessége, hogy igen hosszú a homlokzati rész, mintegy 105 méter. Az építési költségek nem kis anyagi megterhelést jelentettek a városnak. Kezdetben döbbenetes összegekről volt szó, majdnem másfél milliárd koronáról. De ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy pont ez az az időszak, amikor a korona súlyosan inflálódik, és megtörténik a pengőre való átváltás. így a végösszeg 85 ezer pengő, melyből 25 ezret az Országos Népiskola Építési Alap állt. A munkák ideje alatt az iskola szomszédságában pedig egy építészeti Dunántúl, 1924. április 23. 3. „A gyárvárosi elemi iskola felavatása” 14 BML Pécs pgm. ir. F-4980/1940: 15345/1929 248 Kult László
