Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
MENDÖL ZSUZSANNA: Három pécsi saroktelek beépítésének története és Forbát Alfréd tervjavaslatai
Utcák, terek, épületek Pécsett a nagyobb lakosszámot és értékesebb épületet létrehozó megoldást, aminek megvalósításához a Citrom utca néhány lakóháza is áldozatul esett volna. Forbát is úgy vélte, hogy a régi városfal déli részén - a falon belül húzódó védőutcák s a kívüle vezető régi országút - ma lármás főútvonal - közötti teleksáv helyenként olyan keskeny, hogy helyesen csakis az utcákra merőleges sávokkal építhető be. (A városfal maradványairól, esetleges megtartásáról nem esett szó). (Lásd 3-4. kép, 228. o.) Beépítési tervjavaslatán a három, lapos tetős bérház távolsága biztosította a keleti-nyugati tájolású lakásainak jó benapozását, a Rákóczi út forgalmától való elfordulással az egészséges környezetet, az üzletsorokkal pedig az utca városias térfalát.11 Lakásaihoz balkon vagy erkély kapcsolódott, ami egyúttal az architektúra-képzés eszköze is volt. A terület első épületeinek terveit az 1936 februári híradás szerint Hoffmann László (1897-1943) elkészítette, a földszinten 4-4 üzlettel, az emeletenként 2 db két- és ugyanannyi háromszobás lakással. Márciusban azonban úgy tűnt, hogy végleg meghiúsult a Mátyás király telkén tervezett bérházépítés.12 A város vezetése nem ragaszkodott a sávos, csupán az egységes tervek szerinti építkezéshez, a másik három, még eladatlan telekrészen is betartandó egységes stílust, egységes párkányzatot írt elő. Ezzel a feltétellel, a tervek ismeretében engedélyezte csak a telekfelosztást13, zártsorú beépítést. Hiszen fontos volt a mielőbbi építkezés, hogy enyhítsen a munkanélküliségen. E területre szánt házakkal kapcsolatban a külföldi építészeti tapasztalatokkal rendelkező Nendtvich Andorral és Forbát Alfréddal készített interjút a Pécsi Napló, ahol „Az új stílusú házról és a jövendő nagyvárosáról” nyilatkoztak.14 Forbát szerint a városépítészet feladata megszervezni az egészséges lakókörülményeket. Fájlalta, hogy „a műszaki gondolkodás hiánya, a tunya megszokás, a rossz helyen alkalmazott konzervativizmus Pécs egyik legjobb fekvésű telkét, melyet a véletlen mindeddig megkímélt a tervtelen felapró- zódástól, visszavonhatatlanul elrontotta a hagyományos zártsorú, különféle tervezők munkájaként megvalósult beépítéssel, mint a városnak néhány egyéb, jobb sorsra érdemes, húsz esztendő előtt még beépítetlen részét.” A sávos beépítés pedig folytatódhatott volna nyugatra: a Rákóczi út 27- ben (az egykori Neumann ház helyén) a postapalota előtti részre további szanálásokkal társasházak építését hirdette meg a sajtóban Márovits Andor építési vállalata: A Rákóczi út és az Eötvös utca közötti telektömbön Forbát 11 Terveit közölte a „tér és forma” 1937. 4: 88-89.; Mendöl Zsuzsanna: Forbát Alfréd. Pécs, Pannónia Könyvek 2008. 12 Dunántúli Tőzsde 1936. március 15: 6. 13 Dunántúli Tőzsde 1936. február 1: 3. 14 Pécsi Napló 1936. május 31. 218 Mendöl Zsuzsanna
