Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)

KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből

az 52. gyalogezred egy zászlóalja, a 19. honvédgyalogezred két zászlóalja, a 8. honvédhuszárezred egy osztálya és a Szigeti országút végén ott emelkedik a Honvéd-hadapródiskola impozáns épülete; szóval a tisztikar is szép számmal van képviselve a városban. Azonban nem is beszélve a polgárságtól ebben az időben teljesen távol álló részben idegen nemzetiségű tisztekről, a papság és a hivatalnokság szereplése csupán felszínen mozgó, a város életében sem a papok, sem a hivatalnokok nem játszanak komolyabb szerepet. (Gróf Zichy Gyula püspök teljesen visszavonulva él és távol tarja magát a város dolgaitól, még csak látni sem lehet őt.) A városban, az itt született, itt nevelkedett polgárok, az ún. „tükék”14 dominálnak, kik közül a lateinerek15, s a vagyonos és intelligens kereskedők, iparosok, vállalkozók a Nemzeti Kaszinóban, a kispolgári elemek pedig a Katholikus Körben, Polgári Kaszinóban, Budai Külvárosi Katholikus Kör­ben és a Szigeti Külvárosi Társaskörben találkoznak. Ok tartják kezükben a várost és közülük kerülnek ki a város vezetői is, így Erreth János koalíciós főispán, egy zömök, nyak nélküli, emiatt szinte púposnak ható pápaszemes agglegény, különben ügyvéd és a gazdag Erreth tímár család sarjadéka. Aztán a koalíció bukásával dr. Visy László, a Munkapárt főispánja, elegáns, fehér kecskeszakállas öregúr, szintén ügyvéd, az Ügyvédi Kamara elnöke és te­kintélyes városi polgár. Nendtvich Andor polgármester, a nagy tiszteletnek örvendő Nendtvich gyógyszerész család sarjadéka, kitűnő hivatalnok, külön­ben száraz és unalmas ember, aki a konzervatív nyárspolgár óvatosságával, krajcároskodásával, fantázia nélküliségével, kicsinyességével vezeti a város ügyeit. Tróber Aladár főjegyző, egy nagy bajszú, kövérkés bácsi, nagy lump az Úr színe előtt. Oberhammer Antal rendőrfőkapitány, egy disztingvált megje­lenésű, tartózkodó modorú úr. Csupa pécsi „tüke”, idegennek nincs keresni valója a „torony alatt”. SZÓRAKOZÁS, IDŐTÖLTÉS A VÁROS NEVEZETES SZÓRAKOZÓHELYEIN Általában az élet, mely az első világháború előtt Pécsett folyik, kedélyes vidéki, polgári élet. Jómódú polgárság lakja a várost, az embereknek házuk 14 Az egykori pécsi polgárok felfogása szerint az számít tősgyökeres pécsinek, azaz „tűkének”, aki legalább három, vagy négy generáción keresztül igazolni tudta pécsi illetőségét, illetve szőlőtőkével, „tűkével”, azaz szőlőterülettel bír. Ez a felfogás, pontosabban ennek tradíciója olyannyira népszerű ma is városunkban, hogy az egyik prominens testület, a Pécsi Polgári Kör „Tüke-díjat” is alapított 2004-ben, amit évente adományoznak az arra kijelölt, jeles pécsi egyéniségnek. 15 Régies, német eredetű szó, jelentése; latinos műveltségű, értelmiségi pályán működő személy (ügyvéd, orvos, tanár, mérnök stb.), azaz értelmiségi. Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján... 195 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010

Next

/
Thumbnails
Contents