Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett „ csak” 70-100 főt foglalkoztatott, ám ha a feldolgozóipari kapacitáshoz hoz- : zátesszük az általa az erdőgazdálkodásban, fakitermelésben, szállításban stb. ; alkalmazottak számát is, akkor már egy 250-300 fővel működő vállalkozás képe sejlik fel előttünk. Az 1850-es évektől Pécsett egyre több köz- és magánépületet emeltek, ezt kiszolgálandó erős faipari konjunktúra bontakozott ki; ; ugyanakkor a vasút építése is nagy hatást gyakorolt a fakeresletre, s külön ki kell emelnünk a DGT pécsi bányáinak faszükségletét, amely óriási piacot : biztosított a vállalkozó számára. Engel az 1860-as években parkettagyárat : létesített, amit aztán a tőkeerőnek megfelelően folyamatosan bővített. Az : 1890-es évek elején a gyár már egy kazánhelyiségből, egy gépházból, három ; részből álló fűrészüzemből, faaprító műhelyből, valamint szárító és feldol- ■ gozó helyiségből állt, s emellett volt a gyár területén lakatos-, asztalos- és : kovácsműhely is. Az ipartelepet a vasúttal egy iparvágány kötötte össze, amely ; mellett egy faraktár is elhelyezkedett. A gyár gőzgépeinek teljesítménye az : 1890-1910 közötti korszakban különböző adatok szerint együttesen mintegy ; 75-80 lóerőt tett ki, a gőzgépekhez tüzelőanyagként kőszenet, fahulladékot és fűrészport használtak. A gyár a 19. század vége felé már villanyvilágítással : is rendelkezett, évi termelőképessége 8 000 m3 metszett anyag és 25 000 m3 ; talajkocka-parketta volt.42 Az Engel-cég komoly piaci eredményeket és minő• ségi elismerést szerzett. A Dél-Dunántúl mellett a külső piacokon is jól sze: repelt a cég, érdeklődése elsődlegesen a Monarchia nyugati részeire irányult, de a cég termékei eljutottak Németországba, Franciaországba és Svájcba is.43 : Érdekes vonása a pécsi faiparnak, hogy a piac több jelentős szereplőt is : elbírt ebben az időszakban. Egy másik híres faipari vállalkozás volt Hoffmann Károly bútor-, ajtó- és ablakgyára, amelyben mintegy 60-70 munkás dolgozott. : Ez esetben is egy self-made man-típusú vállalkozóról van szó. Hoffmann Ká; roly Nyitrán született, asztalosnak tanult, iskolát végzett, s a kor szokásainak • megfelelően egy mesterhez került, majd vándorútra ment. 1843-ban telepedett : le Pécsett, ahol még öt évig alkalmazottként dolgozott egy asztalos műhelyben. ; 1849-ben önállósodott, saját vállalkozását 13 váltóforinttal indította meg, ami : abban az időben minimális összeg volt44 Üzemét mindig egy kicsit bővítve, : igen puritán életet élve lépegetett előre, mígnem 1873-ban sikerült megvásárolnia az Oposta utcában egy házat, amelyhez nagy műhelyt is tudott már építeni,45 1882-ben a házra emelet épült, ahol az alsó szintek s a mögötte lévő 42 Várady 1896. 608. 43 A külkereskedelemhez lásd: Ágh 1894. 241.; illetve: Vörös 1996. 278-279. 44 Pécsi Figyelő, 1888. Kiállítási Értesítő melléklete. Hoffmann Károly életrajza a pécsi vásár kapcsán jelent meg az újságban. 45 Az épület homlokzatát (a mai Perczel utcában) az utóbbi években újították fel, rajta a felirattal: „Hoffman Károly első pécsi bútor-, ajtó és ablak-gyár”. Mivel az épület a későbbiekben a Csukás-családhoz került, ezért a mai megnevezése is inkább „Csu176 Kaposi Zoltán
