Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
kezébe került, aki a Czindery és az Alsómalom utca sarkán új öntődét épített. Hamerli József a kesztyűgyár megalapítójának, Hamerli Jánosnak volt a negyedik gyermeke, aki - egy családi osztozkodás eredményeképpen - a vasas szakma felé orientálódott, s a rokonság révén vaskereskedéshez jutott, majd pedig gyárat vásárolt.26 A gyár 1908-ban vette fel a „Sopiana” védjegyet, ami később a gyár nevévé is vált.27 Az 1910-es évek vége felé a gyár már 185-190 embert foglalkoztatott, s alapvetően mezőgazdasági gépeket és egyéb ipari termelőeszközöket állított elő. A Rupprecht-testvérek kezében lévő harangöntő műhely a századforduló körül gépgyárrá alakult, korábbi profilja mellett foglalkoztak már tűzifecs- kendők, szivattyúk, vízvezetékek, malmokhoz mindenféle alkatrész, vas-és fémöntvények, facsarógépek és legénységi felszerelések gyártásával.28 Egy másik sikeres vállalkozás volt a Herczeg-testvérek 1882-ben megalakult rézöntő gyára, amely a századforduló idején már 100 főt foglalkoztatott. Gyártottak vasúti vagonokhoz rézből és bronzból készült felszerelési cikkeket, lószerszámok díszítésére szolgáló munkadarabokat, bor- és sörcsapokat stb. A gyárban 24 lóerős gőzgép működött, s ezen kívül is jelentős gépparkja volt: több tucat szerszámgép működött a termékfeldolgozás folyamatában, így esztergák, marók, satuk, présgépek stb., s rendelkeztek jó néhány olvasztókályhával is. Belföldi piacaik mellett exportáltak Stájerországba, de a gyár termékei többsége a balkáni (vagyis az elmaradottabb) területek felé irányult.29 A pécsi fémipar speciális ágazatát adta a hangszerkészítés, amelyben a pécsi Angster József orgona- és harmóniumgyára vált messze földön híressé.30 Angster József 1867-ben telepedett le Pécsett, s hozta létre saját vállalkozását. A gyár az 1890-es évek elején még csak 50-60 munkást alkalmazott, de a folyamatos fejlődés eredményeként a világháború előtti időkben már 100-110 emberrel működött.31 A Mária utcában egy többemeletes épületekkel is rendelkező gyáregység jött létre. Az üzemben egy 4 LE-s gőzgépet működtettek, amivel fűrészeket, fúrókat, esztergákat hajtottak meg. Alapanyagot részben hazai kereskedőktől vásároltak (vasat, fát), ugyanakkor importból, főleg angol területekről került a gyárba az ón és az ólom. A gyár növekedése állandó Imre testvére volt. Jegyezzük még meg, hogy Hamerli család tagjai hosszú időn keresztül a legsikeresebb pécsi vállalkozók közé tartoztak. 26 Ehhez lásd: Sey 2002. 289. 27 Kopasz 1965.28. A tanulmány szövegében megtartottuk a szónak a gyár védjegyében szereplő alakját. 28 Várady 1896. 601. 29 Várady 1896. 603. 30 Az Angster-gyárról viszonylag sok írás megjelent már, lásd például ezek közül Angster 1999. 31 Thirring 1912. 303. Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján 173 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
