Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
HORVÁTH ISTVÁN: Adatok a Pécsi Papnevelő Intézet építéstörténetéhez
Utcák, terek, épületek Pécsett dett a pécsi püspöki székbe, széles körű kulturális tevékenységet fejtett ki. A fejlesztések mellett szívügye volt a szeminárium is. Növelte a hallgatói létszámot, új tanszékeket állított fel és filozófiai tanfolyamot indított. A kétéves tanulmányi időt először három, majd négy évesre bővítette. Ezzel a négy éves képzéssel egy évszázaddal megelőzte korát. Természetesen ezek az oktatási változások kihatottak az épületre, hiszen több kispapot kellett elhelyezni és hosszabb ideig oktatni. A 18. század 80-as és 90-es éveiben a Papnevelő Intézet jelentős változásokon ment keresztül. VI. Pius pápa az 1780. augusztus 11-én, Rómában kelt okmányában szabályozta a boszniai-szerémi (diakovári) püspökséget. Az okmány szerint a szlavóniai és a határőrvidékhez tartozó plébániák kikerülnek a pécsi püspök joghatósága alól és ezzel a püspökség elveszítette az itteni tizedszedési jogát, de kárpótlást kapott a földesúri jogokért és jövedelemről való lemondásért. A püspökség összesen 62 888 forint kárpótlást kapott, ebből 7 861 forint illette a Papnevelő Intézetet, Krticza püspök ezt az összeget 10 000 ft-ra egészítette ki. A regulativ okmány szerint a diakovári papnevelés céljára történt tőkekihasítás után gazdag alapítványi pénzhez jutott a szeminárium és további jövedelemhez is. Az elveszett 17 plébániáért cserébe a diakovári püspökség 7 papnövendéke tanulhatott a pécsi szemináriumban, akiknek oktatásáért és ellátásáért bőségesen fizettek, fejenként 200-200 forintot, egészen 1805-ig, amikor Zágrábba távoztak oktatásra.10 II. II. József egyházi rendelkezései megrázták az egész magyar katolikus egyház életét. Átalakíttatta a papképzést is, egységesítés céljából 1779-ben Budán, majd 1784-ben Pozsonyban tartott értekezletet. Ez utóbbin a pécsi szeminárium képviseletében Agyics István rektor vett részt, aki amellett érvelt, hogyha már elkerülhetetlen a tervbe vett központi szemináriumuk létrehozása, 10 Az egyházmegye emlékiratot készített, melyben a történelmi alapokon nyugvó jogát védelmezte. Az emlékirat a következő pontokra terjedt ki: Szent István alapító okirata szerint a pécsi egyházmegye területe a Dráván túlra is kiterjed, a Szent László-féle oklevél az egyházmegye nyugati, Dráva-Száva közti határát szabályozza, II. András oklevele szerint pedig Pozsega vármegye négy esperesi kerülete a Pécsi egyházmegyéhez tartozik. Ezt az állapotot a török megszállás változtatta meg. A hódoltság idején erre a Dráván túli területre a boszniai püspök is igényt tartott, mert a területen szlávok laktak és ők látták el őket. A zágrábi püspök azonban a boszniai püspök terjeszkedésének ellenállt és a Száván túli területekre szorította vissza. Természetesen ő is igényt formált a pozsegai tizedekre. Ugyan ezt a jogot nyerte el Nesselrode püspök is 1720-ig, mikor is III. Károly megszüntette ezt a jogát. 1771-ben Klimo püspök Mária Terézia királynőhöz fordult egy újabb emlékiratban, de ez már nem tudta megváltoztatni az események további alakulását. Az 1780-as rendelkezés véglegesen megszüntette a szerémi és pozsegai területeken a pécsi püspök egyházi és világi jogait. (Pécsi Káptalani Levéltár, (továbbiakban PKL) Szentkirályi gyűjtése III. 6. 1.) 98 Horváth István
