Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
stílusban. Egy gazdag majolikaleleteket tartalmazó kutat is feltártak a ház egyik földszinti helyiségében. Eszerint a ház a késő középkorban egy majolikakészítő fazekas tulajdonában lehetett.288 A fentebb röviden bemutatott, jelentősebb épületek kivétel nélkül kőből épültek. Az okleveles anyagból ugyancsak több kőépületre vonatkozó adatot ismerünk. Drakula vajda említett sarokháza a piactéren állt egykor, s 200 aranyforintért cserélt gazdát.289 1482-ben Bertalan aranyműves ennek kétszereséért, 400 aranyért adta el pécsi kőházát a patacsi pálosoknak.290 Ez utóbbi ház árából következőleg a város központjában állhatott, s egy reprezentatív épület, városi palota lehetett. Ennél sokkal szerényebb, és bizonyosan kisebb lehetett Nagyvátyi Fábián Szt. László utcában álló kőháza, melyet 50 forintért vásároltak meg a szentlászlói pálosok.291 Ugyancsak kőből épülhetett Spanat Ágoston városfalakon kívül álló háza, melyet a hozzátartozó melléképületekkel, kerttel, szőlővel, legelővel és szántóföldekkel a pécsi karmelita rendháznak adományozott.292 Szilágyi László szegedi polgár többek közt Pécsett is rendelkezett egy kőházzal.293 Az említett épületek építőanyagukat, árukat és felszerelésüket tekintve mindenképpen városias külsőt kölcsönöztek a településnek. A Mecsekből nyerhető építőanyag következtében és a város polgárainak lehetősége nyílott az igényeiknek és anyagi lehetőségeiknek megfelelő lakóépület felépítésére. Ez persze nem jelenti azt, hogy a középkori településen minden lakóingatlan kőből épült volna, s a kőből emelt házak födém- és tetőszerkezete természetesen fából készült. A kevésbé tehetősek bizonyára - a szintén könnyen hozzáférhető - fából, paticsból készült házakban lakhattak. E feltételezést egyrészt analógiák, másrészt pedig az 1687-ben készült összeírás adatai is megerősítik. Az oszmánok távozását követően ugyanis több sövényházat vettek számba a város területén.294 * * * A dolgozat végére érve összegzésként a következőket emelhetjük ki: a középkori Pécs egyházi központként a városok egy külön altípusába tartozott. Ez az egyházi intézmények és a klerikusok magas arányában öltött leginkább testet. Az 5-6 000 lakosú település magyar viszonylatban a nagyobb, míg eu288 Sándor 1984. 31-32. 289 DF 260135. 290 DAP II. 150. 291 DAP II. 156.; Petrovics 2001. 181-182. 292 Czaich 1899. 17. 293 DL 61 903. 294 Petrovich 1969. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 77 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
