Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
kezdve.276 Petrovich elképzelései alapján a kúria keletre, a quadrum irányába nyitott U alakban helyezkedhetett el.277 A Káptalan utca 4. szám alatt, az utca vonalától északabbra álló, szintén egyemeletes épület a Keresztelő Szt. János társaskáptalan prépostjának villája volt.278 A kúria három építési-átalakítási periódusa különíthető el a 14-15. század folyamán. A 15. század második felében az épület északkeleti részén kápolnát létesítettek.279 A két préposton kívül a káptalan további tagjai is önálló házakkal, vagy házrésszel rendelkeztek. Egyed baranyai főesperes házáról 1324-ben kelt testamentuma tájékoztat: „Egyed főesperesnek bizonyos kúriáját, amely a préposti kúria előtt, dél felől két, az Aranyoskúttól és a préposti kúriától kiinduló utca között, András úr valkói főesperes kúriájának szomszédságában fekszik, s ami kőpincével, kerttel, illetve gyümölcsössel, más hozzátartozó épületekkel, hasznosságokkal van ellátva” megvásárolta István pécsi prépost.280 Jószágokat is tartottak a kúriák mellett, amelyről szintén okleveles adatok tájékoztatnak. Pál fia János kanonok pécsi kúriája elleni rajtaütés során, 1335 karácsonya előtt két értékes lovát és négy ökrét vitték el.281 A régészeti feltárások, műemléki kutatások révén több középkori polgárház részlete is ismert, melyek közül néhány jelentősebbet az alábbiakban röviden bemutatok. A város centrumában, a mai Jókai tér 11. szám alatt álló ház műemléki kutatását Sonkoly Károly végezte el. Jóllehet a házra vonatkozó okleveles adatok eleddig nem kerültek elő, a falkutatás alapján az első építési periódust a 15. századra datálhatjuk. A döntően terméskőből épített, kevés téglát tartalmazó egytraktusos épületet, szintenként négy-négy helyiségre osztották. Középkori keresztboltozat egyetlen helyiségben maradt meg, míg az emeleten két középkori falfülkét tártak fel. Ugyancsak ismertté vált a mészkőből faragott, élszedett középkori ajtókeret. A helyiségek többsége sík- mennyezetes, gerendafödémes, míg a belső és külső falak minden bizonnyal vakoltak és meszeltek lehettek. Az emeletre vélhetőleg egy külső falépcsőn lehetett feljutni.282 A Tér északi részén, a Ferencesek utcája 6. számú ház műemléki kutatásai során szintén emeletes középkori épület vált ismertté, egy in situ középkori ablakkerettel. Analógiák alapján két építési periódus feltételezhető. A 15. században a telek keleti felén egy földszintes, míg nyugati részén egy nagyobb, emeletes épület állhatott, melyek kerítéssel és kapuval voltak 276 Petrovich 1956a. 35.; Petrovich 1983. 17-18. 277 Petrovich 1983. 17. 278 Sándor 1983. 182. 279 Sándor 1983. 183. 280 Pécs Nr. 14. (Tanács Erika fordítása). Az eredeti szöveg kiadása: Koller II. 335. 281 „duas equas [■••] valentes decem marcas ac quatvor boves de curia sua Quinque- eccleseiensi habita abduxisset” Koszta 1995. Nr. 37. 282 Sonkoly 1993. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 75 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
