Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
is ásatások alapján ismerjük, amely a domonkosokéhoz hasonlóan jelentősnek mondható.110 Az átlagosnak tekinthető 18 főt talán meghaladta a pécsi ferencesek létszáma, esetleg 25-30 szerzetessel számolhatunk. Az Agoston- rendi remeték 1256-tól a koldulórendek közé tartoztak. Pécsi rendházuk a 13-14. század fordulóján létesült a városfalakon kívül.111 Ok átlagosan 10-en éltek egy kolostorban,112 így további adatok hiányában ezt vesszük tekintetbe. A Magyarországon kevésbé népszerű karmeliták kolostorával kapcsolatban arra a körülményre kell utalnom, hogy a szerzet négy középkori magyar rendházának egyike a városban működött.113 Ami a konvent szerzeteseinek létszámát illeti csak az bizonyos, hogy a négy koldulórendi kolostor közül itt élhettek a legkevesebben,114 5-7 főnél vélhetőleg nem többen. Pécsett egy apácazárda is működött, a városfalon kívül álló Szentlélek templom mellett.115 (A templom klerikusait nem veszem figyelembe az egyháziak létszámánál, mivel a városban élő domonkos atyák látták el az ottani szolgálatot is). Az apácazárdák átlagos létszáma 12-20 főre tehető,116 Pécs esetében inkább az alsóbb érték látszik elfogadhatónak. Egy 1533-as adat egy beginaház létéről is tudósít.117 További információk hiányában sajnos közelebbit nem tudunk ezen intézményről, így ehelyütt sem veszem figyelembe. A fenti megfontolások figyelembe vételével úgy tűnik tehát, hogy a Pécsett élő klerikusok létszáma 270-300 főre tehető. A 4-6 %-os arány pedig jól tükrözi a város egyházi központ jellegét. A város szerkezete A középkori település kialakulása szempontjából igen jelentős volt az antik Sopianae szerepe, hiszen az egykori ókeresztény temetőben még álló szakrális épületek bizonyára nagy szerepet játszottak az egyházmegye székhelyének kijelölésében.118 E körülményből következően a középkori város első centruma nem az egykori római civitas területén épült fel, hanem az attól északra húzódó temető nyugati szegletén. Ez a terület alkotta a város egyik központját a középkor folyamán, ugyanis itt épült fel a székesegyház és a püspöki 110 Kiss-Sarbak 2009. 377-379.; Kárpáti-Szekér 1994. 111 Kiss-Sarbak2009. 383-384. 112 Cevins 2003. 41. 113 Regényi2001. 114 Regényi 1998. 74.; Regényi 2001. 38-40. 115 Romhányi 2000. 51. 116 Cevins 2003. 69. 117 Romhányi 2000. 51. 118 Tóth 1991; Tóth 2001; Fedeles 2006. 213-214. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 53 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
