Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
sebbekre, elsősorban az egyháziak kiszolgáló személyzetére kell gondolnunk, akik a háztartást vezették, gondozták a kerteket. Közéjük tartoztak a városházán és a kamarai központban dolgozó kisegítő apparátus tagjai is. Vélhetőleg számosán költözhettek a településre a közeli falvakból a jobb életminőség reményében, amint ezt több város esetében kimutatta Kubinyi András.76 Pécs központi szerepét a városban ingatlantulajdonnal rendelkező nemesek is alátámasztják. Házzal rendelkezett a Baranyában és Somogybán egyaránt birtokos nemes Sztárai Pál (1350).77 A Sztárai-család és a város szoros kapcsolatára vet némi fényt, hogy Pál unokája a pécsi székeskáptalan javadalmasa, és maróti főesperes lett.78 Szintén háza volt a Bátmonostori család ősének Becsei Töttösnek (Imrének) és ikertestvérének Vesszősnek (Györgynek).79 Az ő példájuk bizonyítja, hogy a Baranyában (is) birtokokkal, rendelkező tehetősebb famíliák igyekeztek a régió központjában is háztulajdont szerezni, hiszen ez egyrészt jó befektetésnek számított, valamint a birtokaikkal kapcsolatos hivatalos (írásbeli) ügyeket a pécsi káptalan előtt intézhették. Arra is van adatunk, hogy a városban élő nemesek polgárjogot szereztek, ugyanis Nagyvátyi Fábián nemes 1504-ben Pécs város polgáraként szerepel egy oklevélben.80 Egy 14. századi diploma tanúsága szerint, a káptalan nemes jobbágyai is háztulajdont és polgárjogot szerezhettek a városban.81 Utolsó példaként Vlad TePe§> a hírhedt Drakula vajda pécsi házát említem, amely a piactéren állt.82 A város lakói között nagy számban találunk klerikusokat, ami egy püspöki székhely esetében magától értetődő. Külföldi és magyar becslések alapján úgy tűnik, hogy egy-egy városban a klerikusok a városi lakosság megközelítőleg 1-2 %-t tették ki. A püspöki városokban ennél valamivel magasabb aránnyal, mintegy 3 %-kal számolhatunk.83 Felmerül a kérdés, hogy Pécs esetében mennyire fogadható el ez az átlag? Pécs egyházi intézményrendszere, s ebből adódóan a város vallási élete igen sokszínű volt a középkorban.84 A pécsi székeskáptalan 40 tagjával a legnagyobb magyar kanonoki testület volt a középkorban, de e mellett működött egy társaskáptalan is a püspökvárban 10-12 taggal. A székesegyház alsópapságának elitjét a 12 prebendárius alkotta, akik a kanonokokat helyettesítették a napi zsolozsmán és szertartások alkal76 Kubinyi 1991. Ugyanakkor számos pécsi hasonló megfontolásokból Budára költözött. 77 Pécs 48-49. 78 Fedeles 2005. 452. 79 Koszta 2007. 107. 80 DL 39 214. 81 DL 49 297. 82 DF 26 0135. 83 Cevins 2003. 71. Augsburgban a késő középkorban 10%-ra, míg Speyerben 10-15% közé tehető a klerikusok lakosságon belüli aránya. Engel 1993. 104, 108. 84 Petrovich 1953.; Timár 1991.; Fedeles 2007.; Sümegi 2008. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 49 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
