Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
nak tekinthető, hogy a Studium Generale Quinqueecclesiense aligha érte meg a 15. századot.46 A városban működő domonkos konventben rendi főiskolát (stúdium particulare) létesítettek a 15. század folyamán, ahol a felsőfokú teológiai tanulmányokra készülő rendtagok folytathattak tanulmányokat.47 A könyvkultúra városban betöltött kiemelkedő szerepét is többen bemutatták már 48 Mindenképpen megemlítendő azonban, hogy a 15. században egy korabeli beszámoló alapján Handó György nagyprépost 300 kötetből álló bibliotékát létesített, jóllehet ez nem tekinthető nyilvános könyvtárnak.49 A liturgikus munkák közül a legjelentősebb kétségkívül az Ernuszt Zsigmond anyagi támogatásával Bázelben (1487), majd Velencében (1499) megjelent misekönyv (Missale Quinqeecclesiense).50 Ugyancsak itt kell röviden kitérnünk a pécsiek egyetemi tanulmányaira. A magyar egyetemek kérész élete okán a felsőfokú tanulmányokat folytatni kívánók a külhoni univerzitásokat keresték fel. A 15. század folyamán elsősorban a közeli Bécset és Krakkót preferálták a magyarok, azonban az itáliai egyetemeken is feltűntek időről-időre. Kubinyi András végzett Bécs és Krakkó vonatkozásában egy országos kiterjedésű anyaggyűjtést az 1441-1514 közti időszak vonatkozásában. A jelzett időintervallumban 64 pécsi illetőségű iratkozott be az említett egyetemekre, amely a vizsgált 138 település között az előkelő 13. helyet biztosította a településnek.51 Ez egyrészt a polgárok és az egyházi intézmények anyagi lehetőségeit, másrészt pedig a településen élők magasabb műveltség iránti igényét mutatja. A város a legnagyobb fallal övezett magyar települések közé tartozott, hiszen alapterülete 69 hektár, s ehhez tartozott még a városfalakon kívül, a várostól északkeleti irányban elhelyezkedő Malomszeg városrész is.52 Ez magyar viszonylatban mindenképpen kiemelkedőnek számított, melyet a következő adatok szemléltetnek: Nagyszombat 60, Lőcse 44, Esztergom 32, Buda 28, míg Pozsony 22 hektárra terjedtek ki, ugyanakkor Bécs városfalai is csak 59,5 hektár területet vettek körül.53 Mindazonáltal a középkori Pécs Európa nagyvárosaitól e tekintetben is jelentősen elmaradt. Köln városfalai mintegy 90 hektár területet öveztek.54 Prága óvárosa 80 hektár alapterületű 46 Részletesen ld. Fedeles 2009d. 568-569. 47 Harsányi 1938. 238-239. 48 Legújabban Sarbak 2009. 49 Petrovich 1975. 138. 50 Borsa 1991.; MQ. Jóllehet az ún. pécsi egyetemi beszédeket a kutatás sokáig a pécsi domonkos konventhez kötötte, azonban az újabb vizsgálatok alapján igazolást nyert, hogy vélhetőleg a rend budai főiskoláján készítették. Madas 2002. 136. 51 Kubinyi 1971. 74. 52 KMTL 1994. 536. (Koszta L.) 53 Veress 1992. 20. 54 Engel 1993. 23. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 45 í Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
