Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)

NAGY IMRE GÁBOR: Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950)

II. Megszűnt és átalakítás alá eső épületek nyilvántartása 1930. jan. 1.-1950.

Rovatai:

1. Folyószám.

2. A beadvány száma és kelte.

3. Az épület tulajdonosának neve.

4. Az épület helyszíne (utca, hrsz„ dűlő stb.)

5. A megszűnés időpontja, ha végleg megszűnt.

6. A megszűnés oka (lebontás stb.)

7. Az épület eredeti rendeltetése.

8. Magassága, illetve szintjének jelölése.

9-16. A megszűnt épület helyiségei.

17. Az átalakítás módja (ráépítés, toldalék, belső átalakítás stb.)

18. Az átalakított épület szintjének jelölése.

19-31. Az átalakítás folytán keletkezett helyiségek.

32. Az építési bizottság véleményével felterjesztett iratok száma és kelte.

33. Az építkezési szemle határnapja.

34. Az építési határozat száma.

35-38. Az építési határozatban foglalt kikötések. (Kitöltetlen.)

39. A lakhatási engedély száma és kelte.

40. A tervező és kivitelezésért felelős szakértő neve és címe.

41. Megjegyzések.

A házszámjegyzékek, térképek, egykorú építési mutatók, nyilvántartások összevetésével éles határ húzható 1928-tól. 1928-ig kizárólagosan élt az a Madas József által említett évszázados szokás, hogy a házakat tulajdonosaikról nevezték el, és így is tartották nyilván. Mindenki tudta, hogy hol van a Lóránt palota, a Lőwy ház, a Vasváry ház, a Sárkány ház, a Czindery ház, a Cséby ház, a Cseh palota és az Oertzen ház. Ha pedig a ház időközben gazdát cserélt, akkor az új tulajdonosról nevezték el, és Wolhlmuth házból Piribauer ház lett.66 Ebből következően az építési iratokhoz is csak az építtetők, tulajdonosok szerinti mutatót készítettek. így igaz Pilkhoffer Mónika szellemes megjegyzése, hogy „ennek a korabeli ügyintézési gyakorlatnak a következtében egy konkrét épület terveinek a felkutatása az utca és házszám ismeretében olyan vállalkozás, mintha tűt keresnénk egy szénakazalban,”67

A műszaki ügyosztály 1926. évi megszervezése után azonban a város építési ügyiratkezelése is sokat korszerűsödött. 1928-tól utca- és házszám szerinti mutatókat, 1930-tól részletes építési nyilvántartásokat fektettek fel. Ezzel

66 Bezerédy i. m. 2003. 39.

67 Pilkhoffer i. m. 2006a. 43.

Pécs város épitéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950)

325

Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010