Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
NAGY IMRE GÁBOR: Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950)
szépítő választmánynak az elődöktől hagyománykép át vett, s most is életben fen tartott szabályai, [.. ./”45 Az 1865 utáni építkezésekhez kellett csak építési terveket benyújtani a városhoz. Pécs város 1865. évi „építési rendszabályai” I. szakaszának 4. §-a kimondta: „Építési tervek. Új építéseknél, valamint nagyobbszerű újításoknál az építtetők be adják a városi tanácshoz jelentésüket, a megkívántató tervek kíséretében; mellyek minden emelet alaprajzát, valamint a földalatti alaprajzatot is, csatorna folyásaival, úgy a tető szerkezetet, az utcai homlokzatot, a kereszt szelvényeket, és a fekirány-rajzot elő tüntetik; melly utóbbihoz a szomszéd pincék fenek s a szomszéd házak kapuküszöbe is ki mutatandó, valamint a szomszédok közt fenn álló türelmi kötelességek is elő térj esztendők. E terveknek az építést vezetendő építőmester által kell aláíratniok s az építést nyert engedelem után előleges jelentés nélkül másra bízni nem szabad. Egyenlőség és könnyebb áttekinthetés végett a benyújtott terveken az alaprajzokban mértékül egy bécsi hüvelyk fél ölnek, a szelvényekben egy bécsi hüvelyk egy ölnek fog használtatni.46 A tervek két példányban adatnak be a városi tanácshoz az építési engedelem megnyerése végett. A tanács előlegesen vévén a szépítési bizottmány véleményét e tervek egyik példányát az említett bizottmány levéltárába teszi, [kiemelés - N. I. GJ másikat pedig vagy az építési engedelem közvetlen megadása mellett, vagy pedig a szépítési bizottmány által tett változások és észrevételek kisíretében kivitel végett az építtetőnek átadja. A helybe hagyott építési tervektől lényeges eltérések adott engedelem nélkül meg nem engedtetnek.”47 Az 1873. évi építési szabályrendelet 4-5. pontja megismételte, hogy minden építkezéshez hatósági engedély szükséges, mely „csak az építésre jogosított építőmester által aláírt eredeti terv és annak másolata melléklése mellett történhetik ”.48 Az építési szabályrendelet 35 pontból állt, és 1873. november 14-én „jogérvényre emelkedett”, bár már a következő évben megkezdődött az átdolgozása.49 1888-ban született meg a város valóban korszerű építési szabályrendelete: 45 Luzsevich László tanácsnok jelentése Pécs város tanácsának. Pécs, 1864. BML Pécs város tanácsának iratai 4439/1865. Idézi Móró i. m. 19-20. 46 1 bécsi öl = 1,89648 m, 1 bécsi hüvelyk = 2,634 cm 47 BML Pécs város tanácsának iratai 4439/1865. 48 Szab. kir. Pécsvárosa építési szabályai. Ifj. Madarász Endre ny., Pécs, 1873. Közli: Pilkhoffer Mónika: Lakókörülmények, lakáskultúra. In: Források Pécs város polgárosodásáról (1867-1921). Szerk. Nagy Imre Gábor. Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2010. 183-188. 49 BML Pécs város tanácsának közigazgatási iratai 9990/1873. Pécs város közgyűlésének jegyzőkönyvei 480/1873. (dec. 3.) Vö. Pilkhoffer i. m. 2006a. 42. Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950) 319 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
