Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
NAGY IMRE GÁBOR: Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950)
lósítása érdekében azonban a második világháború miatt csak nagyon kevés építőmunkát tudtak végezni.32 Az ötletszerű városfejlesztés kárait Rauch János városi főmérnök is kifejtette 1909. március 30-i beadványában, amelyben a város szabályozási tervének elkészítését kérte: „Már évek hosszú sora óta vajúdik a város általános szabályozási tervének kérdése. Köztudomású, hogy az elmúlt időben az egyes építkezések alkalmával, a mérnöki hivatal felvételei alapján az építkezési bizottság javaslatára, a városi tanács vagy közgyűlés esetró'l esetre megállapította az utca vonalakat, illetve egyesek kérelmére engedélyezett utcanyitásokat, rendezett egyes városrészeket. Régóta érzi és tudja azt mindenki, hogy a város rendezésnek ezen módja ötletszerű, hatalmas magánérdek befolyása alatt nem mindig a közérdeknek megfelelőspéldákra való hivatkozás nélkül állítható, hogy a rendezésnek ezen módja nem egyöntetű, nem célszerű és nem szép. Csakis egy magasabb, tehát közérdek szempontjából elkészítendő egységes szabályozási terv fogja kielégíthetni mindama kívánalmakat, a melyek a város rendezése körül forgalmi, esthetikai és egészségügyi szempontokból támaszthatók.”33 A városrendezési terv hiányában a közterületeket utólag nevezték el, és utólag osztották ki a házszámokat. Ilyenkor egyes közterületek nevét is megváltoztatták: egyes utcák-terek nevét megszüntették, vagy „áthelyezték”-, illetve egyes utcákat kettéosztottak, másokat egyesítettek stb. 1925-ben pl. a város mérnöki hivatala - Sziebert Nándor ügyvéd előterjesztésére - tett javaslatot a közterületek elnevezésére és az épületek házszámokkal való ellátására: „[...] Tekintettel, hogy a város területén úgy a belterületen, mint a külterületen több ucca és házsor keletkezett, melyek vagy csak ideiglenesen vagy egyáltalában nem számoztattak, és tekintettel, hogy különösen a szőlőterületeken, a bányatelepen, gyárvárosban, stb. keletkezett uccák még nem neveztettek el, javasolja a mérnöki hivatal, hogy az újonnan keletkezett uccák és a szőlők közt levő utak, melyeken állandóan lakott épületek vannak elnevezésére egy bizottság küldessék ki, melynek feladatát képezné, hogy nem csak az uccákat, és utakat helyi és történelmi vonatkozások figyelembe vételével nevezné el, hanem a változott viszonyokra való tekintettel a belterület, és kerületek, valamint bányatelep, Gyárváros, Rácváros és az egyes dűlők határait állapítsa meg és ezeknek idegenhangzású [eredeti aláhúzás] elnevezéseit is mellőzve, megfelelő nevekkel lássa el, minek megtörténtével a mérnjöki] hivatal volna megbízandó, hogy az így megállapított kereteken belül a számozást ejtse meg 32 Erdősi i. m. 113-119. 33 Nagy Imre Gábor: Pécs város első, 1897. évi gazdasági programja. In: Tanulmányok Pécs történetéből 19. A Pécs gazdasága és társadalma a 18-19. században és a Pécs évszázadai című, 2005. évi konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán - Pilkhoffer Mónika. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2007. 96-97. Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950) 315 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
