Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
NAGY IMRE GÁBOR: Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950)
Utcák, terek, épületek Pécsett évszá zadokon keresztül élt az a szokás, hogy a házakat tulajdonosaikról, vagy volt tulajdonosaikról nevezték el és így emlegették. [Kiemelés - N. I. GJ Sőt, sok esetben még az utcát is benne lévő egyik ház tulajdonosának nevével határozták meg. Ezt a gyakorlatot még említett kutatóink is jelentős mértékben folytatták - hiszen kortársaik - akikhez szóltak, megértették őket, de nekünk, sajnos már nem nyújtott kielégítő tájékoztatást. Mint Németh Bélának a Baranya megyei Levéltárban lévő hagyatékából kitűnik, már az ő korában is jelentkezett ez a probléma. ”8 Az építészeti iratok kutatásához az említett építési tervtár hiányában - a már megszerzett információk birtokában - legtanácsosabb a mindenkori ház- számjegyzékekből (1864-1928) és térképekből (1864-1950) kiindulni. Ezekből megállapítható, hogy az általunk keresett épület állt-e már, és mi volt a korabeli utcaneve és házszáma. 1864-ig városrészenként (Belváros, Budai külváros, Szigeti és Siklósi külváros) egytől folyamatosan számozták a házakat, így előfordult, hogy a 200- as számú ház mellett egy 500-as számú ház állt. Az összeírásokban szereplő számok nem házszámok, hanem sorszámok voltak, ezért a házak időnként más-más számot kaphattak. Mivel az összeírok a házak sorrendjében haladtak, a sorrend és a szomszédok nevei ismeretében azonban szerencsés esetben mégis követhetők a változások. Az első utcánkénti házszámozás az 1864. évi. Az 1864. évi házszámjegyzék hibája, hogy utcánként folyamatosan számozták a házakat, és nem különböztették meg az utca páros és páratlan oldalát. A házszámozást az egyik oldalon kezdték el, majd amikor az utca végére értek, a túlsó oldalon folytatták, így az egyes számmal szemben az utca legmagasabb számú háza állt. Az 1864. évi házszámjegyzék nem is volt hosszú életű, és 1885-ben áttértek a páros és páratlan házszámokra, amelyet az 1887. évi házszámjegyzék tartalmaz. (A házszámozás rendje lényegében ma is változatlan.)9 Az 1885. évi és utána következő házszámozás sem volt azonban tökéletes, mert a saroktelkek két házszámot kaptak.10 Összesen hét pécsi utca- és házszámjegyzék jelent meg nyomtatásban: 1. Pécs szab. kir. város utczái-, házszámai- és háztulajdonosainak névjegyzéke 1864. Lyceumi Könyvnyomda, Pécs, 1864. 2. Pécs sz. kir. város utczái-, ház-számai- és háztulajdonosainak névjegy8 Madas i. m. 1978. 3. 9 Madas József: Pécs belvárosának utcanevei. In: Baranyai Helytörténetírás 1977. Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1979. 398-399. Madas i. m. 1978. 4-7. 10 Pilkhoffer Mónika: Pécs dualizmuskori építészetének forrásai és segédletei a Baranya Megyei Levéltárban. Levéltári Szemle (56.), 2006/4. 44-45. (Pilkhoffer 2006a.) 3io Nagy Imre Gábor
