Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
DOBI FERENC: Pécs közterületeinek és földrajzi neveinek névadói gyakorlata
személynevek közterületnévként való alkalmazása esetén rendkívüli módon megnő az időtállósági rizikófaktor. Tapasztalatom az, hogy kulturális örökségünk szellemi nagyjai olyan emberek, akikre egy-egy kor jogosan büszke és emléküket az arra hivatott szervezet közterületi névadással kívánja megörökíteni, de ez a kísérlet pár évtized után ritka kivételtől eltekintve elbukik a már hagyományokban élő más földrajzi nevekkel szemben. Okát abban látom, hogy morális, társadalmi megítélés szempontjából kikezdhető a legtöbb földi halandó, és így a személyüket célzó bármely - jobbára politikai indíttatású - kritika is alapja lehet egy névcserének. Ez utóbbi pedig a közigazgatási eljárások tucatját vonja maga után (például 1989-91), aminek csak egyik oldala, illetve eleme az új névadási procedúra. Ilyen vonatkozású megközelítéssel csak nagyon átgondoltan vállalható fel személynév adományozása közterületnek. A mai utcanévadási gyakorlatban ezt az adottságot is figyelembe véve keressük a megoldást és vizsgáljuk a névadás motivációit. Már utaltam unikumként dr. Pesti János a Pécsi Tudományegyetem nyugdíjas tanárának a „Pécs utcanevei 1554-2 0 04” címet viselő könyvére, ahol örömmel fedeztem fel, hogy a szerző az új ismeretek közreadásával eddig fel nem tárt összefüggésekre hívja fel figyelmünket. A felfedezés lényege az, hogy Pécsett a több évszázados névadó gyakorlat során jellegzetes névmodellek jöttek létre, amiket feltétlenül figyelembe kell vennünk új névadások alkalmával. Érdekességként említem a névtípusok gazdag tárházát, ahol száznál több tagú a gyűjtemény, vagy az utcanevek dallamosságát elemző ritmikai sajátosságokat. Szükségszerűségek, technikai megoldások A földrajzi nevek megállapítását követően még az eljárás keretén belül ügyelni kell arra, hogy az elhatárolások minden esetben jogi határok mentén legyenek rögzítve. Szükség esetén műszaki megosztással kell pótolni egy természetes határvonal rögzítését. Ennek oka és magyarázata az, hogy egy városrész vagy helységrész, közterület, nem ingatlan-nyilvántartási egység, csupán az adott hely sajátos tulajdonságokkal felruházott geográfiai pontosítása. Jellegüknél fogva nyilvántartási egységhatárokon (külterület, belterület) is túlnyúlhatnak. Fekvésük szerint tehát nem biztos, hogy csak egy ingatlan-nyilvántartási kategóriába tartoznak, mert a térség helytörténeti, földrajzi jellegzetességeit örökítik meg, nem pedig egy-egy városszerkezeti egység nyilvántartási besorolását rögzítik. A leírtak szerinti megkülönböztetett figyelmű eljárás jelentősége napjaPécs közterületeinek és földrajzi neveinek névadói gyakorlata 295 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
