Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KULT LÁSZLÓ: Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett
Utcák, terek, épületek Pécsett j et-Oroszország kivételével úgyszólván egész Európát beutazta, s ami jót és hasznosat látott, megfelelő formában igyekezett átültetni.9 Szieberth Róbert a város és a vármegye társadalmi és kulturális életében vezető szerephez jutott. Évtizedekig volt elnöke a Pécsi Tanító Egyletnek. Tagja volt Pécs szab. kir. város és Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának, és 1931 óta Pécs város országgyűlési pótképviselője is volt. A megfeszített munka aláásta egészségét. 1939. január 22-én hunyt el Németbólyban, ahová idős korában igen sokat járt látogatóba leányához és unokáihoz. A halál fájdalommentesen, álmában érte. Az elemi iskolák tisztelték e nagyszerű embert, halála után az iskolákban elhelyezték életnagyságú képét. Kiváló egyéniségét és munkásságát misem tükrözi jobban, mint az, hogy Klebelsberg Kunó külön kérésére már életében iskolát neveztek el róla Gyárvároson. Az iskolaalapításokat a két világháború közötti időszakban alapvetően két törvény határozta meg. A már említett alföldi tanyavilág számára létesítendő iskolák megvalósításával az 1926. évi 7. törvény foglalkozott. Ez a törvény hozta létre az Országos Népiskolai Építési Alapot is, amely az iskolák építésére adhatott államsegélyt vagy kölcsönt. A másik törvény számunkra fontosabb. Ez az 1921. évi 30. törvény, amely a városok külterületi iskoláinak építését szorgalmazta. A törvény alapos részletességgel szabályozta az iskolák építésére vonatkozó formákat, olyannyira, hogy még az épületek szerkezetének anyagaira is kitért. Az 1930-as években további rendeletek módosították a műszaki előírásokat a szigetelés, a falak vastagságának, a megvilágításnak, a nyílászáróknak, a burkolatoknak és a tanítói lakás kialakításának tekintetében. Az iskolaépítések jogi szabályainak tartalmából kitűnik, hogy a vizsgált korszakban a szabályok teljesen lefedték a megvalósítás teljes folyamatát, a telek megszerzésétől kezdve, a finanszírozáson, a műszaki előírásokon át az átadásig. Pedagógiai szempontból inkább a műszaki tartalom kérdése a fontosabb. Az iskolai tér kialakítására vonatkozó előírások ebben a korszakban inkább abban az irányban fogalmazódtak meg, hogy a tanulók egészsége ne szenvedjen károsodást. A régi, elavult, korszerűtlen, egészségtelen iskola- épületeket váltsák fel olyanok, amelyek kellő szilárdságú anyagból épülnek, szárazak, világosak, jól fűthetőek, a kor higiénés előírásainak megfelelnek, és az egyre növekvő gyermeklétszám elhelyezhető bennük.10 9 Pécsi Napló, 1939. január 24. 2. „Szieberth Róbert életútja” 10 Stelcz István: Községi és állami elemi népiskolai építkezések Pécsett 1868 és 1931 között. In: Pécsi Szemle, 2006. tél, Főszerk.: Romváry Ferenc, 38. 246 Kult László
