Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
MENDÖL ZSUZSANNA: Három pécsi saroktelek beépítésének története és Forbát Alfréd tervjavaslatai
Verbőczy utcák találkozását Weichinger egyik tervváltozatával azonosan ívesen vágta le, középtengelyébe helyezve a főbejáratot. A homlokzaton két díszrácsos kis ablak fogta közre a kaput, föléje ez ívezeten az emeleteken pedig kettős csoportosításban hat ablak került. (Lásd 16-17. kép, 236. o.) E rész terméskő falazatát (ismét a Weichinger-féle tervvel egyezően) csúcsos paizselemű attika zárja, amibe középen két angyal tartotta címer ékelődött. Alaprajza is tovább tökéletesedett. A végleges építési tervek költségvetésének jelentős csökkentése (560 000 pengőről 410 000-re) végett azonban új tervek készítését kérték a júliusi közgyűlésen, a kivitel szerényebb anyaghasználatával (a lábazati és pártakövek helyett műkő alkalmazása), a beépítendő térfogat, a helyiségek számának csökkentésével.33 Az építőanyagok drágulása is hátráltatta az építkezést. 1938. januári dátumú kivitelezési terv egyszerűsödött: az északi sarokra került a bejárati traktus, a sarok egyenesen visszalépő, terméskőburkolatú toronyszerű hasábján kevesebb az ablak, s a változatos oldalszárnyakon is csak a nyílások ritmusa, az udvaron a lépcsőházak formája, a homlokzatok geometrikus tömegjátéka teremtenek változatosságot. (Lásd 18-19-20. kép, 239. o.) A telek-körülépítés a keleti oldal felé nyílik ki. 1938 elején az építési területen megindultak a földmunkák, hiszen az egykori boltozott esővízcsatornát, a „Tettyei árkot” is át kellett helyezni e telekről. (A Temető utcán derékszökben megtörve az épület keleti oldalán lévő utca alá vezették.) Márciusban megérkezett az épülettervekre és 440 000 pengős építési költségére a miniszteri jóváhagyás.34 Az építési engedélyt35 csak 1939. júl. 6-án kapták meg. Az építés kivitelezője Cserny Károly építőmester, illetve Wenczel József volt. Még ez évben megépült a székház, 1940 januárjában már az új palotában működött a pécsi rendőrség, a helyi újságok pedig részletesen bemutatták.36 A külsejét e cikkben nem értékelték, inkább a belső elrendezéséről szóltak. A mélyalagsorba 50-50 férőhelyes óvóhely, kazánház, mosoda került37, a fölötte lévő szinten oktatóterem, tornaterem, tüzelőtároló, étkező és munkaterem, fogda létesült. A földszinten a portásfülke mögött két vendégszoba fürdőszobával, az ügyeletes tiszt, detektív, kapitányi őrség, kihágási osztály helyiségei voltak, valamint nyilvános telefonfülke. Az első emeleten közigazgatási osztály, a vezetők és titkáruk szobája, pénztár, könyvtár, útlevélosztály volt. A 2. emeleten a tisztikar, a legénység háló és nappali szobái, mosdói, étterme, 33 Új tervek készülnek. Dunántúl 1937. szeptember 3: 2. 34 Pécsi Napló 1938. március 23: 2. 35 BML Pécs pgm.ir. 50.889/1938-as véghatározat, 9149/1939 - F 401/1939 36 Pécsi Napló 1940. január 9: 5 - Dunántúl 1940. január 13: 3. 37 Ezek helyén alakította ki az AVH 1948 után büntető celláit, kínzókamráit. - E közlést Márfi Attila főlevéltárosnak köszönöm Három pécsi saroktelek beépítésének története és Forbát Alfréd tervjavaslatai 225 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
