Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből
lyesen átadják a fiúknak a felvirágozott vándorbottal együtt. Aztán megkezdődik a ballagás, a valétázók „Ballag már a vén diák” dallamával járják körül a Katholikus Kört, ahol rendszerint tartják az ünnepséget. A lányok, meg egyetemista társaik kísérik őket, a ballagást persze reggelig tartó tánc fejezi be. CSALÁDJA, TÁRSASÁGI ÉLETE, NYÁRI IDŐTÖLTÉSEK A VÁROS NYARALÓHELYEIN Mint egész fiatal házasok olykor-olykor elmegyünk egy-egy mulatságra, ismerős családokkal össze is járunk, de aztán jönnek a gyerekek, s Tusinak any- nyi gondja, dolga lesz velük és annyira lekötik minden idejét, hogy úgyszólván teljesen kimaradunk az emberek közül. Csak amikor a fiúk már nagyobbacskák lesznek és könnyebben lehet tőlük mozogni, kapcsolódunk be újra a társas életbe. 1933-ban több bírósági asszony „kötőkét” csinál, köztük van Tusi is, azaz kéthetenként felváltva egymásnál összejönnek kötögetni. A vendéglátó háziasszony teát és süteményt szolgál fel. Lassanként mi férjek is bekapcsolódunk a „kötőkékbe”. Hét óra után megyünk az asszonyokért, persze bennünket is megkínálnak ezzel-azzal, s jó hangulatban ülünk együtt kilencig, fél tízig. A szerényen induló „kötőkékből” fejlődik ki az a bírói családokból álló baráti kör, amelyhez mi is tartozunk. Szoros baráti viszony fűz össze bennünket Jávor Lehelékkel, Szigriszt Antalékkal , Szendrő Otmárékkal, Dőry Dénesékkel, Boross Istvánékkal, Harsányi Imréékkel, Szendrődy Dénesékkel, Bókái Bélá- ékkal, Szendrődy Rezsőékkel, Szennovitz Kálmánékkal, Bács Lászlóékkal, Ákos Károlyékkal, Sigora Attiláékkal, akikkel sűrűn fordulunk meg egymásnál. A névnapokat erősen megünnepeljük, uzsonnavacsorákra, vacsora utáni teákra vagyunk hivatalosak, amelyeken gramofon zenére táncolunk. Persze mi is viszonozzuk a meghívásokat vacsorára, táncos teákra hívjuk meg barátainkat. Tusi neve napján, december 16-án meg pláne nagyon sok ember van nálunk. Az összejövetelekre kezdik a bírósági fiatalokat is meghívni, sok csinos fiatalasszony van társaságunkban. A fiatal urak persze hogy szívesen jönnek, lassanként 8-10 legényember tartozik társaságunkhoz. A téli időben bálokra, mulatságokra járunk, a Kaszinóban, a Nőegyletben, Katholikus Körben rendezett mulatságokon mindig ott vagyunk, sokat táncolunk. A mi hosszú asztalunk a hosszú bírósági asztal a sok szép asszonnyal, fiatalemberrel egyike a legkedélyesebbeknek, legvidámabbaknak. Aztán majd ez a család, majd az rendez házibált. Egyik szobából kirakják a bútorokat, ez lesz a táncterem, a másik szobát minden jóval, finomsággal teli büfévé alakítják át, s táncolunk hajnalig. Mi is többször tartunk ilyen házibált, amelyek a legjobb hangulatban zajlanak le. Boroséknál a Szkókóban, Sigoráéknál az Aranyhegyen (szőlejük van) nyáron meg ősszel szüreti időben társaságunk ide vonul ki, s itt csapunk nagy mulatságot. Általában vidám az életünk, majd tíz évig visszavonult, csenPécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján... 209 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
