Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből
A világháború után a város lakossága hatalmasan megnövekszik, a megszállt területekről nagyon sok ember telepszik le a városban. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésével tömegesen kerülnek a városba professzorok, diákok, sok új hivatalt állítnak fel, ez is növeli lakosság számát, de egyébként is mindig nagy volt a város vonzó ereje, állandóan nagy a vidékről a városba való beköltözködők száma. Fojtogató lakásínség támad a városban, amelyen a legdrasztikusabb intézkedésekkel sem tudnak segíteni, s amelyet nyilvánvalóan csak építkezéssel lehet enyhíteni, megszűntetni. A MÁV a lakásínség enyhítésére megépíti a br. Bánffy Dezső utcában - a mai Mártírok útján - a nagy ormótlan vasutas házat, amelyben 320 vasutas család talál lakást. De a város sem marad tétlen, s a maga részéről szintén hozzákezd nagy bérházak építéséhez. Pécs város nem olyan gazdag, mint Debrecen, Kecskemét stb., de a puritán és takarékos Nendtvich polgármester a város háztartását mindig a legnagyobb rendben tartja és a városnak állandóan feleslegei vannak. A városnak megvannak az anyagi eszközei az építkezéshez és teljes mértékben igénybe is veszi őket. Különösen eleinte mindenfelé majdnem kizárólag városi építkezés folyik. A magántőke rájön arra, hogy nem is rossz üzlet lakásínséges világban lakásokat építeni és utánozza a város példáját - így indul meg a nagy építkezési folyamat, a nagyszabású fejlődés, amelynek mását a többi magyar városokban alig látni. A két világháború közötti időben sokat utazok, sok magyar várost nézek meg, de sehol sem tapasztalom azt az építkezési lázat, azt a nagyszabású fejlődést, amit Pécs város ez időben mutat. A világháború előtti 50 000 lakosú vidéki város a két világháború között 80 000 lakosú jelentős várossá növekszik meg. (...) EGYESÜLETI, TÁRSASÁGI ÉLET AZ 1930-AS ÉVEKBEN Az egyesületben van egy csoport, amely a Mecsek énekes madarai iránt érdeklődik. Ennek a csoportnak Páldy Géza MÁV felügyelő a lelke, aki a Mecseken megszervezi a madárvédelmet, madárodúkkal rakja tele a hegyet. 1937-ban Páldy meghívására csatlakozom ehhez a csoporthoz, amelyből a Madártani Intézet barátainak köre nő ki. Sokszor találkozunk fehér asztal mellett, amelyhez gyakran megjön dr. Szlávy Kornél mohácsi közjegyző, a neves madárfotográfus, bemutatja legújabb fényképeit a dunai madárvilágból, olykor előadást is tart kedves madarairól. Tavasszal a csoport végigjárja a Mecseket, leellenőrzzük az odúkat, milyen madárcsaládok foglalták el őket, s a madárotthonokban milyen a költés. A kirándulást aztán közös vacsora fejezi be a Nendtvich Menedékházban. Nemcsak a fehér asztal, vagy a választmányi ülések zöld asztala mellett turistáskodom, de szeretem és sűrűn járom a Mecseket is, a Misina, Tubes, Lapis, Kantavár, Kőlyuk, Kozári Vadászház, Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenó visszaemlékezései alapján... 207 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
