Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből
1921 májusában a sikeres, ekkor letett harmadik szigorlata után jogdoktorrá avatták. A szerb megszállást követően, a trianoni sokktól, inflációtól, gazdasági nehézségektől sújtott térségben csak nehezen normalizálódtak az élet- körülmények. Számára mégis ez az időszak hozott lényeges változásokat. 1922 augusztusában feleségül vette Smodis (Szmodis, Smodits, Szmodits) Etelkát, Smodis Ödön posta-főfelügyelő és Weidinger Etelka leányát. E házasságból négy fiúgyermek született: Miklós (1923-2003), Béla (192S-), László (1927-), és végül Csaba (1941—)4. Hivatali előmenetelében is változások történtek, mert 1923 májusában kinevezték a Pécsi Királyi Törvényszék bírójának. Elsősorban cégbírói és polgári peres ügyekkel foglalkozott 1939-ig, amikor táblabírói beosztásba került. 1926-ban avatták vitézzé, s ezt megelőzően, de még ugyanebben az évben magyarosította nevét Neusiedlerről Aratóra. Közben hivatali és családi kötelezettségei mellett élénk társasági életet is élt. Tagja volt a Pécsi Dalárdának, a Nemzeti Kaszinónak, a Budai Külvárosi Katolikus Körnek, a Kiss József Asztaltársaságnak és több jogász egyesületnek is. Hivatali beosztása, harmonikus családi és társasági élete révén a város polgári elitjéhez tartozott. Még 1935-ben tartalékos főhadnagy lett. A második világháború utolsó szakaszában, 1944 októberében hátországi katonai szolgálatra hívták be, de ekkor már három legidősebb fia is harcolt a különböző frontokon. A sors úgy hozta, hogy hosszas magyarországi és ausztriai utóvédharcok, átvezénylések és menekülések után életében másodszor is hadifogságba esett. 1945 májusában Graz környékén fogták el a szovjetek, majd Fischauba, az ottani hadifogolytáborba került. Innen május végén szabadult, mert az 55. életévében lévő férfit munkaképtelenné nyilvánították. Végül is gyalogosan ért vissza szeretteihez Pécsre 1945. július 27-én, ahol a következő években kezdődtek el újabb megpróbáltatásai. Igaz, 1946 nyarán mindhárom felnőtt fia visszatért a hadifogságból, s állásában is megmaradhatott az Igazoló Bizottság vizsgálata után, de egyre nehezebbé váltak az életkörülményei. 1949-től büntetőjogi ügyekkel kellett foglalkoznia, majd 1951-ben 37 évi bírói szolgálat után nyugdíjazták. 1952- ben azonban drasztikus változásokat kellett átélnie, februárban államosították lakását, majd nyugdíját is megvonták, őt magát rendszerellenesnek minősítve. Igaz, fellebbezését követően lakását egy év múlva visszakapta, de segédmunkásként, alkalmi „bedolgozóként” tudott csak némi pénzhez jutni. Később a hetvehelyi kőbányánál kapott állást, mint adminisztrátor és anyagbeszerző, s 1953 januárjában került a Baranya Megyei Sütőipari Vállalathoz anyagkezelőnek. Majd rövidesen termelési adatszolgáltató lett, s 1955-ben jogi előadónak nevezték ki. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a vállalati nemzeti tanács tagja is volt, de az 1957-es megtorlások alatt nem esett bántódása, mert 4 Itt köszönöm meg Arató Csabának az anyakönyvi adatok pontosítását. Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján... 191 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
