Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett rendszere belterjessé tette a város iparának működését, ugyanakkor a biztos helyi és regionális piac léte el is kényelmesítette a versenytől az egyre inkább elszakadó helyi gyáriparosok egy részét.53 Ha az újonnan létrejött gyáripar térbeliségét vizsgáljuk, akkor mindenképpen azt kell megemlítenünk, hogy a kezdetben a Belvároshoz kötődő ipar egyre inkább a külső kerületekben kapott helyet. A Belvárosban alig volt már lehetőség jelentősebb méretű ipari egység létrehozására, de azért erre is voltak esetek, mint például a Mária utcai Angster-gyár, a Nepomuk (Munkácsy) utcai Kindl-vasgyár, avagy a Sörház utcai Scholtz Antal sörgyár esetében. Ugyanakkor kezdett kialakulni a Búza tértől keletre lévő területen a városnak egy keleti - délkeleti irányultságú ipartelep-rendszere, amelyhez a nagyobb üzemek közül említsük meg az Alsó Puturla utcában felépült Hamerli kesztyűgyárat, a Felsőmalom utca keleti oldalán elhelyezkedő Erreth-bőrgyárat, a Búza tér (Vásártér) keleti oldalán lévő Ruepprecht-gyárat, illetve jóval keletebbre a Pálya utca két oldalán lévő Zsolnay-gyárat, az Üszögi úton lévő ifjabb Scholtz-féle sörgyárat, valamint a Deutsch-téglagyárat s egy-két malmot. Egy másik ipartelep formálódott a Belvárostól délre eső, egészen a vasúiig lenyúló területen. Itt helyezkedett el a két nagy faipari komplexum, az Engel-gyár több részlege és a Hoffmann-bútorgyár, a Herczeg-testvérek rézöntő gyára, a gázmű és a villanytelep, nem is beszélve a dohánygyárról.54 A vasúttól délre a bőrgyár és vele szemben a városi közvágóhíd épült ki. Érdekes módon a városnak a nyugati területein nem alakult ki nagyobb ipartelep, itt a Hirschfeld-sörgyáron és egy-két malmon kívül jelentősebb ipari kapacitás nem jött létre a vizsgált korszakban, aminek persze az is lehet az oka, hogy a városnak ez a része jelentős részben a katonaság által volt foglalt (hadapródiskola, laktanyák stb.). Nem nehéz meglátni ugyanakkor a déli és keleti ipartelepek, valamint a vasút közötti kölcsönhatást. A pécsi gyáripar létrejötte szorosan kapcsolódott a vasúti szállítások lehetőségéhez, hiszen mind az alapanyag-beszerzés, mind a távolabbi piacokra való eljutás nélkülözhetetlen intézménye volt a vasút. Mivel a városiak előbb csak a DGT üszögi vasútállomását használhatták, így nagyon fontos volt, hogy a város is rendelkezzen egy állomással (Indóház), illetve hogy megépüljön az üszögi állomás és az Indóház közötti összekötés. Nem véletlen, hogy pont a századfordulón épült meg a Főpályaudvar. A pécsi nagyiparosok lődő Miskolcon a legnagyobb gyár 200 főt foglalkoztatott; Kassán az egy nagyipari vállalkozást leszámítva szintén pár száz fős gyárakat találunk stb. 53 Ennek majd főleg az 1920. évi trianoni békediktátum után lett nagy jelentősége, amikor a biztosnak számító déli piac elveszett. 54 Az utcamegnevezéseket a korabeli térképekről vettük. Legtöbbet az 1904. évi térképet használtuk. Lásd: Baranya Megyei Levéltár. Térképtár. Pécs szabad királyi város térképe 1904. 178 Kaposi Zoltán
