Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
A pécsi gyáripar fejlődése A dualizmus korának gazdasági átalakulásában az egyik legfontosabb elem a hazai gyáripar kialakulása volt.13 Ennek a folyamatnak egyik jellegzetes pécsi szimbólumává vált a Zsolnay-gyár. A fazekasipar (kerámiaipar) magyarországi fellegvárát kemény, csaknem 40 éves munkával kiépítő Zsolnay Vilmos éppen a századfordulón halt meg, de az üzem vezetése fia, Zsolnay Miklós kezében maradt. A gyárban a foglalkoztatás folyamatosan bővült: már az 1870-es évek felé a Zsolnay-gyár volt a legnagyobb ipari üzem Pécs városában; az 1880-as évek elején 460 munkás dolgozott a gyárban,14 míg a századfordulón a teljes munkaerőlétszám elérte már a 800 főt.15 A gyárnak igen széles volt a termékkínálata: az egyszerűbb porcelán-fajansz termékektől a csővezeték építésére alkalmas agyagcsöveken, kályhákon át a művészi termékekig (pyrogránit, eozin stb.) sok mindent termeltek. Magas technológiai szint jellemezte a gyár működését: gőzgépeket használtak, 1700- 1800 fokon égették a termékeket stb.16 A Zsolnay-cég igazi jelentőségét az adta, hogy a gyárban (és a tulajdonosok személyében) ötvöződött a technológiai innovációra való törekvés, a magas fokú művészi önkifejezés, a hazai és a külföldi piaci sikerek és a modern gyárszerű technológia alkalmazása.17 A Zsolnay- gyár jelentősen hozzájárult a város területi kiterjeszkedéséhez, hiszen a Budai külváros keleti részén egy egész városrész épülhetett a gyár köré. Jellemző, hogy a világháború előtt átadott pécsi villamos a nagy létszámú munkaerő mobilizációs kényszere miatt külön leágazást kapott a Zsolnay-gyárhoz.18 A bőripar mindig is jelentős ágazata volt a városnak. A18. századtól főleg a kisüzemi jellegű, elsődlegesen a Tettye-patak energiájára épülő bőrfeldolgozás volt jellemző; ezzel szemben a 19. század végén már a nagyüzemi bőrgyártásé volt a jövő. Ennek oka, hogy a bőrgyártás legtöbb fázisa jól mechanizálható, ugyanakkor a korábbi tímárműhelyek révén a speciálisan képzett munkaerő is rendelkezésre állt. Három nagyobb bőrgyártó üzem jött létre a városban: a Höfler-gyár19, a kesztyűgyártáshoz alapanyagot előállító Hamerli-gyár, valamint az Erreth-família vállalata (ez 1907-ben megszűnt). A Höfler-gyár 13 Természetesen nincs módunk arra, hogy a kötött keretek között mozgó tanulmányunkban minden pécsi ipari üzemet bemutassunk, figyelmünket inkább néhány jellegzetes példán keresztül a századfordulós állapot leírására összpontosítottuk. Részletesebb kifejtését lásd: Kaposi 2006. kötetben. 14 Kamarai Jelentés 1882. 109. 15 Rúzsás 1954. Táblázatok. 16 Lásd: Kamarai jelentések sorozata 1882 után. 17 Jávor 2004. 242. 18 Ez volt a pécsi köznyelvben csak röviden „kitérő”-nek nevezett leágazás. 19 Ez lett a későbbiekben az ún. Pécsi Bőrgyár, amely 2008 tavaszán szűnt meg. Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján 171 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
