Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Az iparosodás és ágazati rendszere A z európai kontinens nyugati területein a 18. század vége felé jelentős . ipari növekedés indult meg, s ez a tendencia az 1830-as években kezdődő vasútépítések révén tovább erősödött. Ennek eredményeképpen a nyugat-európai országokban évi 3-6%-os ipari növekedés ment végbe. Ezzel szemben Közép-Európa országaiban a gyors iparosodás lényegesen később, csak az 1850-60-as években kezdődött meg. A gazdaságilag elmaradott térségek esetében az átalakulási folyamatok hevesebben és gyorsabban zajlottak le, mint az organikus fejlődésű nyugati országokban, így egyáltalán nem véletlen, hogy a magyar ipari növekedés üteme a dualista korszakban magasabb volt, mint a nyugat-európai térségben, vagy éppen Ausztriában.1 Mindez azt is magával vonta, hogy a magyar gazdaság Ausztriához képest hozott valamennyit történelmi elmaradottságán. A hazai ipar növekedési üteme jóval meghaladta a mezőgazdaságét, viszont elmaradt a szolgáltató ágazatokétól. A gyors iparosodás ellenére a magyar gazdaság alapvetően mezőgazdasági jellegű maradt, amit jól mutat, hogy a háború előtt az agrárágazat foglalkoztatta a hazai munkaerő mintegy 64%-át. A mezőgazdaság túlsúlya és termelési potenciálja volt részben az oka az ipar ágazati szintű egyoldalúságának is. Az ipar termelési értékének mintegy felét a malomipar tette ki, ami természetesen a hazai mezőgazdaság termékeinek feldolgozására épült, s a gyorsan szaporodó lakosság igényei mellett egyre jelentősebb mértékben az osztrák piacokra is termelt. A magyar malomipar vezető szerepét a gabonatermelés hozamainak emelkedésére, a magyar őrlőkapacitások gyors szaporodására, az üzemek koncentrációjára, valamint világhírű technikai találmányokra alapozhatta.2 A malomipar mellett az élelmiszeripar egyéb ágazatai is jelentős előrelépést mutatnak: több tucat cukorgyár kezdte meg a termelését, ugyanakkor a sütőipar, a tejipar, valamint a soha nem látott fejlődésen keresztül ment szeszipar (söripar, égetett szeszes italok gyártása stb.) mind-mind hozzájárult az ágazat dominanciájához. A századforduló környékén a hazai ipar mintegy kétharmada foglalkoztatását és kibocsátását tekintve az élelmiszeriparhoz tartozott.3 Az élelmiszeripar mellett említsük meg a jelentős koncentrációt mutató nehézipar fejlődését (szénbányászat, vaskohászat stb.), valamint a gépgyártás gyors fejlődését, nem is beszélve a könnyűipar néhány ágazatáról.4 1 A legújabb számítások szerint 1870-1913 között Magyarországnál csak három európai országban (Németországban, Dániában és Svájcban) volt gyorsabb a gazdasági növekedés. Lásd: Katus 2008. 2-3. 27. A növekedési adatokhoz lásd még Komlos 1990. 149-150. 2 Kövér 1982. 202-203. 3 Az élelmiszeripar ágazati áttekintéséhez lásd: Kaposi 2004. 291. 4 Katus 2008. 2-3. 22-31. Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján 167 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
