Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
rei (Sonkoly Károly, Zámbó Terézia és mások) jól hasznosították a történeti topográfia gerincét képező utcanévgyűjtemények adatait a műemléki védettséget kezdeményező tanulmányokban.12 A városrendezés és városigazgatás tárgykörben a közterületi nevek (főleg az utcanevek) történeti adataival tárta fel Gömöry János Pécs városszerkezetének alakulását az utóbbi 50 évre vonatkozóan.13 E rövid tématörténeti áttekintés jelzésszerűen is utal arra, hogy az előadás címében szereplő három fogalom szorosan összetartozik, és együttes vizsgálatuk sokféle haszonnal jár. Előadásom koncepcióját elsősorban névtani szempontok határozták meg, de - a téma komplex jellege miatt - mondandómnak helytörténeti és egyéb vonatkozásai is vannak. A névtan kutatóját az utcanévvel kapcsolatos nyelvi kérdéseken túl az is foglalkoztatja, hogy egy-egy névnek mi volt a valóságalapja a névadás idején (keresi a név denotátumát), leírja és értelmezi mindazokat a gazdaság- és művelődéstörténeti adatokat, amelyek a különböző írásos forrásokban, illetve a szóhagyományban megőrződtek. Lehetnek továbbá az utcanévkutatásnak etnológiai szempontjai is. A névadás körülményeit általában nem ismerjük, de a névből és a hozzá szorosan kapcsolódó hagyományokból rekonstruálható az a gondolati tartalom, amely a név létrejöttét megelőzte. Ebben a folyamatban elsősorban célszerűségi, ritkábban érzelmi mozzanatokat lehet megfigyelni. Pécsett főleg az ún. népi vagy spontán névadásra volt jellemző (különösen a 18. században), hogy az érzelmi mozzanat néhány név esetében a célszerűséget háttérbe szorította, például a Katzensteig Gasse (Macskahágó utca), Ofenloch Gasse, Kánaán utca, Jerikó utca stb. nevekben. Ezek a metaforikus nevek arra utalnak, hogy a pécsi utcanévadásban korábban érzelmi mozzanatok is előtérbe kerültek. Vass Klára találó megállapítását idézve elmondhatjuk: „Az érzelmi momentumoknak a hatása alatt a névadó nép nemcsak helyi tájékozódást nyújt, a helyi és történeti térbeli adottságot, mint lelki élményt - lelki habitusa szerint - közelebb vagy távolabb viszi [ti. a valóságos körülményektől - P. J.]. Az alkotott nevekben a nép örömét leli, ragaszkodik hozzájuk.”14 Persze arra is sok példánk van, hogy egy-egy név konnotatív tartalma időközben leértékelődik, és a kellemetlen névhangulat 12 Sonkoly Károly: Ami a „Madas”-ból kimaradt: két klasszicista nyaraló a Mecsekoldalban. (In: Font-Vargha: AMadasJózsef emlékkonferencia válogatott előadásai. Pécs, 2003. 157-172.)-Zámbó Terézia: A múlt idézete Madas nyomán. (In: Font-Vargha (szerk.): AMadas emlékkonferencia válogatott előadásai. Pécs, 2003. 173-180.) 13 Gömöry János: Ami maradt és ami változott, avagy Pécs városszerkezetének alakulása az utóbbi ötven évben. (In: Font-Vargha: AMadas emlékkonferencia előadásai. Pécs, 2003. 181-183.) 14 Vass Klára: Buda német utcanevei 1696-1872. Budapest,1929. 12-20. Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból 15 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
