Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Összegzés A modern bányászat megteremtése jelentős városfejlesztő szerepet játszott Pécs életében, részben azáltal, hogy hozzájárult a lakosság számának növekedéséhez. A népességszám emelkedése azonban nemcsak a város térbeli terjeszkedését eredményezte, hanem Pécs modernizálódását is magával hozta. Az új nyersanyag kitermelése a város különböző pontjain megjelenő új iparágak meghonosodásához, az első vasútvonal megépítése pedig a rossz közlekedési viszonyokból adódó elszigeteltségnek a megszűnéséhez vezetett. A bányászathoz kapcsolódó, számottevő építőtevékenység az építőipar prosperálását is elősegítette. A Dunagőzhajózási Társaság építészetének fénykorát az 1910-es évek jelentették. Azt megelőzően a lakóházak kialakítását elsősorban a funkcionális egyszerűség, illetve az ipari architektúrák és a vasútépítészet hatása jellemezte. A munkáslakóházak a gazdaságos kivitelezés érdekében 2, 4, 6, 8 lakásos, főként földszintes sorházak formájában épültek meg. A tervszerűen kiépülő kolóniák képére kedvezően hatott, hogy az egyes háztípusokat gyakran több lakótelepen is megépítették. A tisztviselőházak a munkáslakóházaktól elkülönítve, szabadonálló ikerházak vagy reprezentatív villák formájában valósultak meg. A DGT bécsi építési osztályán készített, németes karakterű, a Heimatkunst és a bécsi szecesszió hatásáról tanúskodó tervek, vagy az 1920-as évekig alkalmazott favázas építőtechnika egy idegen építőművészet megteremtését eredményezték, mely sajátos színt képviselt a korabeli Pécs építészeti kultúrájában, de jelentősebb hatást a város építészetére nem gyakorolt. A Társaság ugyanakkor mindig figyelmet fordított a helyi igények kielégítésére, amit mutat az, hogy a DGT ausztriai telepeinek lakóépületei teljesen más méretben és elrendezésben készültek. A DGT által kiépített infrastruktúrát (vasút, közút, közműhálózat) és a megmaradt épületállományt megörökölte a város. A kolóniák ma már csak keveset őriznek egykori szépségükből, rendezettségükből. A modern higiénés igények kielégítése érdekében korszerűsített egykori munkáslakások a szerepüket ugyan ma is ellátják, de az épületek nagy részét - a tulajdonviszonyok változásával összefüggésben - a legcsúfabb és legkülönbözőbb toldalékokkal szinte a felismerhetetlenségig átalakították. Az ezáltal kaotikussá tett utcaképeket tovább rontja a több mint száz éves épületek felújításra szoruló, rossz állapota. Ezért is fontos lenne a kutatás további folytatása, mivel pontosan fel kellene mérni, hogy ennek az épületállománynak mely részei szorulnak szanálásra, és melyek azok az artisztikus épületei, melyek építészettörténeti értékei, valamint a bányászat településformáló és várostörténeti szerepe miatt is érdemesek lennének a megőrzésüket biztosító műemléki vagy helyi védelem alá helyezésre. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában 155 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
