Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett v áros lakásállományának több mint 10%-ában.27 Ebben az időszakban csak kevés, de annál jelentősebb építkezés zajlott Pécsbányatelepen. Ezek közül elsőként a bányaiskolát kell kiemelnünk. Az iskola felállításáról az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányán tartott közgyűlésén döntöttek 1894 augusztusában. Nagy szükség volt a bányaaltiszteket (felvigyázókat, aknászokat) képző intézményre, mert a bányamunkások vájárrá vagy munkafelügyelővé való kinevezéséhez elengedhetetlenné vált a szakmai képzés. Az előkészítőből és szaktanfolyamból álló, kétéves iskola fenntartását a DGT, Pécs városa és az állam közösen vállalta. A betonkoszorúra emelt, a súlycsökkentés érdekében alkalmazott téglakitöltéses, favázas épület munkálatait 1896-ban Horváth Halas Antal nyerte el. 1919-ben azonban már az iskola áttelepítését fontolgatták, többek közt az épületek elavultsága miatt.28 Az iskola középső folyosójáról 1-1 tanterem, egy laboratórium és egy tanári szoba nyílt. Amilyen szerény volt az iskolaépület, olyan igényes a tanári lakás, mely négy szobából (szalon, ebédlő, hálószoba, vendégszoba), előszobából, konyhából, kamrából és cselédszobából állt. Első lakója Oczwirk Nándor bányamérnök volt.29 A telep új templomát 1902-ben szentelték fel. A régi templom egyrészt már nem tudta befogadni a városrész megnövekedett számú lakosságát, másrészt az alatta folytatott bányaművelés hatására az épület annyira megsüllyedt, hogy 1890-ben betiltották benne a misézést. Az új templom helyét a Gesztenyés utca folytatásában, a temetőhöz közel jelölték ki. A félköríves nyílásokkal díszített, romanizáló téglaarchitektúra terveit a DGT főmérnöke, Remmel Péter készítette. A 40 000 korona költségű templomot Schlauch Imre kőművesei építették fel. A plébánia a templomhoz hasonló formavilágú épület, ám a nyers téglahomlokzat oromzatán a német historizmus hatása érződik.30 A századforduló után kezdődött a tisztviselőtelep kiépítése a teleptől északra, az új templom körül, ahol felvigyázói és tiszti lakóházakat emeltek. Az első három lakóépületet 1901-ben húzták fel a mai Gesztenyés utcában. A három, illetve négy szobából álló épületek a századforduló munkáslakásainak motívumait tükrözték: a homlokzatok díszítésére a téglában rejlő formai megoldások adtak lehetőséget. A háromszobás lakások egy része a tanítók számára készült, akik korábban munkáslakásokból átalakított épületekben 27 Mendly Lajos: A szénbányászat fejlődése a Mecsekben a XX. század első felében. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 2004-es egyesületi évről. Pécs, 2005. 190-209. 28 Krisztián Béla: A Pécsi Magyar Királyi Szénbányász Iskola. In: Tanulmányok Pécs történetéből 2-3. Szerk.: Vonyó József. Pécs, 1996. 139-160. 29 Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban BML): IV. 1406. Pécs város tanácsának iratai Tervtár 266. 30 Pilkhoffer Mónika: Pécs építészete a századfordulón (1888-1907). Pro Pannónia, Pécs, 2004. 175. 146 Pilkhoffer Mónika
