Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
GÁL ÉVA: Adatok a Felsőmalom utca történetéhez
növekvő műhelyt, ahol egymást váltva hét mester dolgozott. Míg a 19. szám alatti műhely arról nevezetes, hogy a pécsi európai hírű bőrgyártást megalapozó Höffler-család első, városunkban letelepedett tagja, a Memingenből érkezett Höffler András pécsi működése innen, Vaidesz Tamás műhelyéből indult (a családba házasodva vette át a műhely vezetését). Ezt a tímárműhelyt később, a 19. században az Erreth-família tagjai virágoztatták fel. Míg a 9. szám alatti tímárság működése legkésőbb az 1880-as években befejeződhetett, addig a 19. szám alatti manufaktúra, az utolsó Felsőmalom utcai tímármester, Erreth Kálmán vezetése alatt, 1907-ig működött. A Felsőmalom utcában az Erreth-család meghatározó szerepére utal az is, hogy a 19. század folyamán számos teleknek, háznak, műhelynek, malomnak lettek tulajdonosai. Vagyis a család az utcában terjeszkedett.(Tulajdonosok voltak az 1, Vi, 5, 7, 17, 19, 21, 23, 25, 27. számú telkeken, ingatlanokban.) Itt kapott megélhetéséhez biztos alapot a más szakmát folytató családtag is: így Erreth Mátyás tímár, molnár szakmát tanult fia, Károly számára az 5-7. szám alatti malmot vásárolta meg 1849-ben. E család példája adalékot szolgáltat a vagyonosodó iparos réteg városon belüli mozgására is. A 20. század első felében Az utcaképet is meghatározó változások a szerb megszállás után, az 1920- as években következtek be. Ahogy a város más részeiben, úgy itt is bérházak épültek, illetve több épületet is bérházzá alakíttattak tulajdonosaik. Új „szereplő”-ként jelent meg a kereskedelem több képviselője is. A „Magyar Király” vendéglátó egység helyén találjuk Dr. Kari Lajos könyv, zenemű, és papíráruházát, a szomszédos sarok épületben pedig már az 1910-es évektől működött a „Magyar Király” gyógyszertár. A Búza tér felé még mindig fontos volt az összeköttetés biztosítása, a 9. számú épület, mint átjáróház is működött. Emellett az 1921-ben, Pilch Andor tervei szerint felépített új mozi, az Apolló Projektograph Rt. Park Mozija számára a Felsőmalom utcáról építették meg az igen impozáns bejáratot, jegypénztárral, fogadótérrel. Az utcaképet szintén sokáig meghatározta a DK-i, Rákóczi úti sarkon álló egykori ún. „Bildstock”. A „képoszlopok” bajor, osztrák területről, a betelepülő, német ajkú iparos lakossággal jelentek meg hazánkban, sokszor kivezető utak mentén állították fel a szentképet őrző-tartó kis építményeket.13 Az említett képoszlop lebontására akkor kerülhetett sor, amikor elkezdődött az Országos 13 L. Imre Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a Pécsi egyházmegyében. In.: Dél-Du- nántúl népi építészete. A Pécsváradon rendezett konferencia kötete. Szerk: Cseri Mik- lós-L. Imre Mária, Szentendre, 1991. 296. Adatok a Felsőmalom utca történetéhez 129 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
