Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
GÁL ÉVA: Adatok a Felsőmalom utca történetéhez
Felsőmalom utcákat összekötő kis köz is ekkor jött létre, 1868-ban az itteni telek egy részének városi kisajátításával. A már meglévő barokk épületek egy része pedig átalakult, elsősorban Piatsek József neves pécsi építőmester és fia munkái nyomán. Létrejöttek azok a klasszicista stílusú házak (a Felsőmalom u. 3, 5, 7,10,19,23. szám alatt), amelyek közül a napjainkig megmaradt épületek ma is meghatározzák az utcakép látványát. Ezeknek a házaknak a jellegzetességeiről részletes adatokat, elemzést találhatunk Sonkoly Károly - Piatsek Józsefről írt - könyvében.10 A század második felében az említetteken kívül olyan, utcaképet meghatározó házak is épültek itt, amelyek sajátos tömbjükkel, homlokzatukkal a korstílust követték. Erre példa az 1. és 21. szám alatti, a 19. század közepén épült romantikus épületek, vagy a 2. számú, századvégi eklektikus saroképület. Az utca társadalma is változott. A 19. század első felében intenzívebb volt a tulajdonosok váltakozása, míg a század második felében, több esetben már egy-egy családon belül öröklődött tovább a tulajdon. Az iparosok mellett egyre nagyobb számban találunk értelmiségieket. Orvos, táblabíró, városi írnok, országgyűlési képviselő, jogakadémiai tanár, plébános lakik (vagy tulajdonos) az utcában, ami jelzi azt is, hogy az épületek hasznosításában egyre nagyobb szerepet kapott a lakóház funkció. De, ahogy az ún. belváros déli pereme is egyre inkább az ipari övezet részeként épült ki ebben az időszakban, ugyanúgy jellemző ez a folyamat a keleti peremterületen is, amelynek a Felsőmalom utca is részét képezte. Tehát az „ipari negyed” jelleg továbbra is nyomon követhető. A tulajdonosok között találunk sörfőzőt, molnárt, kékfestőt, mészárost, posztóst, szappanost, ácsot, szíjgyártót, emellett itt működtek a város neves tímárcsaládjainak műhelyei is. Új elemként vonult be az utcába a század elején a pécsi szűcs céh, amely 1801-ben vette meg a 13-15-17. szám alatti egy tömbben levő telkeket és ingatlanokat, majd egy évvel később ezeket ugyan eladták, de a 17. szám alatti műhelyüket, az itt levő mosóházat egészen az 1860-as évekig megtartották és használták. A bocsko- ros (varga) céh pedig - 18. századi, néhány évtizedes utcai tulajdonlása után - tért vissza: a 15. szám alatti telket vették meg 1805-ben. Itt állt a céh háza, műhelye szintén az 1860-as évekig. Új jelenség az is, hogy a század folyamán egyre több kereskedő, bankár (magánzó) települt az utcába. Közülük a talán legismertebb, a nemességet is szerző zsidó kereskedő és bankár Schapringer Joachim nevét említjük, aki 1848-ban vette meg a 3. szám alatti ingatlant.11 10 A nevezett házakról bőséges leírásokat találhatunk Sonkoly Károly: A klasszicista Pécs építőmestere Piatsek József (1781-1854) című könyvében. Pécs, 2003. 11 Kereskedők a Felsőmalom utcában még Rauschenberger József (18. szám, 1853-64 között); Obermayer József (4. szám, 1851-64 között); Mayer Nándor (14. szám, említés 1862-ből) Adatok a Felsőmalom utca történetéhez 127 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
