Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
GÁL ÉVA: Adatok a Felsőmalom utca történetéhez
Utcák, terek, épületek Pécsett s truktúrát” is, amely működtetését szolgálta: a „vásáriroda”, akkori nevén az ún. Cédulaház a tér nyugati oldalán állt, s fölötte, a Király utcáig terjedő hosszú, hatalmas telken működött a város beszálló vendégfogadója3, amelyet „A Római Császárhoz” címeztek.4 A tér nyugati szomszédságában kialakuló, K-NY irányú hosszú szalagtelkek, amelyeknek építményei a létrejövő Felsőmalom utcára nyíltak, sajátos és kedvező helyzetbe kerültek. Hiszen a műhelyekből az áru elszállítását, illetve a mesterségek gyakorlásához az alapanyagokat könnyen be lehetett szerezni a Vásár térre nyíló keleti bejárással. Azoknak a tulajdonosoknak pedig, akiknek távolabb művelt területeik is voltak (szántó, kaszáló, szőlő), szintén fontos volt a telkükre való keleti bejárás biztosítása. A Tettye-patak medrét - Madas József és Kárpáti Gábor megállapítása szerint - valamikor szintén a 18. század közepén töltötték fel, s helyette, ezt kiváltva épült meg a patak vizét mesterséges mederbe terelő Malom-csatorna, amely az eredeti patakmedertől nyugatra futott végig udvarokon át, épületeken keresztül, számos iparűző mesternek biztosítva a vízszükségletet. (Bár megjegyezzük, hogy emellett ciszternák, kutak is szolgáltattak vizet - különösen fontos lehetett ez az aszályos időszakokban. Amikor pedig a vízhozam túl nagy volt, akkor azt a Vásár tér keleti oldalán futó, szintén a 18. század folyamán kiépített, másik mesterséges ág vezette le.5) A tágabb környezet megismerése után nézzük, mi jellemezte a 18. század második felében a nevezett utcát: Az utcavonaltól nyugatra eső terület még beépítetlen volt, míg a keletre eső, említett szalagtelkes rész egyre nagyobb mértékben kezdett beépülni. A korszak jellegzetes barokk stílusában készült épületek határozták meg az utcaképet, amelyek között még foghíjak és nagyobb szabad területek voltak. Ekkor alakult ki az a jellegzetes elrendezés, amely szerint az utcafronti ház elsősorban lakóépületként szolgált, míg a műhelyépületek erre merőlegesen, 3 A mai Irányi Dániel tér 2-4-6. számú telkeken. 4 Későbbi nevei a 19. században: „Császár”, „Hét Választófejedelem”. Megjegyezzük, hogy a névválasztás is beszédes, hiszen a vendégfogadó abban az időszakban keletkezett, amikor a betelepítések folytán megjelenik a német polgárság s az iparűző lakosságot Pécsett döntően, s körülbelül egyforma arányban a német, a horvát és a magyar népesség képviseli. Az egy-egy iparágat képviselő mesterneveket vizsgálva azt láthatjuk, hogy a horvát nevek a 19. századra tűnnek el, s jelentősen megnő a német nevek száma. 5 Ez a másik csatorna csak időszakosan lehetett használatban Madas József szerint, nem véletlen, hogy mellette nem találunk olyan műhelyeket, amelyeknek a víz folyamatos biztosítása alapfeltétel volt. A közelmúltban folytatott régészeti ásatások eredményei a K-i ág környékének történetéhez sok új adatot szolgáltattak. Úgy gondoljuk, ez jelentősen átírja majd e terület történetét. 124 Gál Éva
