Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
HORVÁTH ISTVÁN: Adatok a Pécsi Papnevelő Intézet építéstörténetéhez
Utcák, terek, épületek Pécsett l ésen nyújtott be egy Schlauch Imre építész által készített átépítési tervet és költségvetést jóváhagyásra. A terv szerint a mellékhelységeket a főépület folyosójáról a mellé ragasztandó új épületbe helyeznék át, a felszabaduló részt pedig a diákok csizmatisztító helységévé alakítanák át. A tervet jóváhagyták és Schlauch építész a bemutatott terv kivitelezéséért 5 757 forintot és 16 krajcárt kért és kapott.22 A szeminárium épületébe az 1900. évvégén és a következő elején vezették be a villanyvilágítást.23 Az 1914-es esztendőben jelentős átalakítás történt, mert a háztartás vezetését Zichy Gyula püspök a Szent Keresztről nevezett apácákra bízta. Ekkor a nyugati, kisszemináriumi szárny 1. emeletén lévő tanári szobák megszűntek, a folyosó végén fürdőszobát alakítottak ki a beköltöző apácáknak. A földszinti két ebédlő megszűnt, a diákoké üresen maradt, a tanárokéból pedig kápolna lett az apácák részére. A diákok új ebédlőjét a nyugati szárny első emeletén alakították ki és a földszinti konyhából liften vitték fel az ételt. Az egész átalakítás a püspök és Igaz Béla rektor ötlete volt, a káptalan és a tanárok véleményét nem kérték ki. Igazából visszafejlődés volt, mert a teológusok tantermei megszűntek, ezen túl az ún. múzeumokban, vagyis a tanulószobákban tartották az előadásokat.24 Két évvel később, 1916-ban Zichy Gyula püspök újabb átalakításokat szeretett volna eszközölni, de a káptalan panasszal élt, mert ismételten nem kérte ki a véleményüket és kész tények elé állította őket.25 Zichy püspök ezek után megkérdezte a káptalan és a tanárok véleményét. A véleményezés során a tantestület egységesen támogatta a gimnázium és a teológus hallgatók teljes elkülönítését, mert véleményük szerint ez szolgálta mindkét korcsoport érdekét. Ezek után visszaállították a korábbi helyzetet.26 Az 1914. év decemberétől a tanévvégéig a teológusok hálótermeit a kassai 9. honvéd gyalogezred önkéntesei és legénysége foglalta el, a teológusokat a püspöki palotában szállásolták el. Dr. Sipos István (1914-1939) igazgató 1939-ben a káptalantól egy kisebb bővítésre kért engedélyt, ugyanis a káptalani levéltár már nem volt képes befogadni a szemináriumi iratokat. Ezért a dísztermet meghosszabbították és így kialakítottak egy levéltári helyiséget és a gimnazisták részére egy társalgót. A tervet Gosztonyi Gyula uradalmi mérnök készítette, a kivitelezést Wenczell József, az asztalos, mázoló és üveges munkákat Lusz György végezte. Az 22 PKGYJKV 100/1898 23 PKL Sem 322. fasc. A Pécsi Püspöki Papnevelő Intézet története. 1900-1901 24 PKL Sem. 322. A Pécsi Püspöki Papnevelő Intézet története. 37-38. 25 PKGYJKV 244/1916 26 PKL Sem 322. 80-87. 102 Horváth István
