Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei

szólt. A fegyverzet zöme egy titkos államvédelmi fegyver raktárból származott, amelyet vagy egy éppen október 23. előtt megszűnt, vagy a közeljövőben felállítani tervezett ávós zászlóalj számára tároltak: 20 golyószóró, kb. 50 géppisztoly, kb. 400 puska és kézigránátok. A lőfegyvereket a parancsnokok a rendőrségen vették át nyugta ellenében, és szigorú volt a nyilvántartás a zászlóalj-írnokságokon, akár nemzetőri igazolványokról, akár fegyvertartási engedélyekről, akár a név szerinti fegyver- és lőszerkiadási lajstromokról volt szó. (Ezeket november 4-én parancsra elégették.) Weappon-gépkocsikkal is rendelkeztek, és ezeket arra is használták, hogy a diákokat, a MEFESZ röplapjait az üzemekbe, a falvakba szállították. Állandó őrséget adtak a rádiónál, a nyomdánál, a főpostánál és a repülőtéren, s még egyéb sokrétű információk, kérések érkeztek hozzájuk.

33 A pécsi egyetemi, illetve munkás nemzetőrség szervezésének kiindulópontja és egységének bázisa a Sopiana Gépgyár volt, irányítója is az üzem egyik művezetője, Vidolovics Nándor lett. A gyár munkásságán kívül bizonyára máshonnan is voltak tagjai, mert a jelentkezők a Pécsi Rádió felhívása nyomán érkeztek, s végeredményben 200-250 főnyire becsülték utólag a létszámukat. A járőrözésen kívül egyéb tevékenységükről nem tudunk részleteket, de bizonyára felváltották azokat a munkásőrségeket, amelyeket a kommunista vezetés egy-két üzemben október 26. előtt fel tudott állítani. Az új üzemőrségek csak a saját munkástanácsaik által aláírt, lebélyegzett igénylés felmutatásával kaphattak fegyvereket. A pécsvidéki szénbányák törzsgárdája generációk óta bányász volt, elkülönült kolóniákban (Pécsbányatelep, Mecsekszabolcs, Vasas) laktak, s még az újonnan jöttek is az előzőkhöz kapcsolódó lakótelepeken kaptak lakást (Meszes, Vasas IL). Saját körükben forradalmi önfegyelmet tudtak tartani; radikálisak voltak atrocitások nélkül. Önvédelmi fegyveres század vagy századok megalakítására - az aknák védelmében, a munkáshatalom biztosítására - október 31-én a Mecsekszabolcson tartott közös gyűlésükön jelentették be követelésüket, és Csikor Kálmán, ugyan nem szívesen, de 100-150 szénbányász felfegyverzésébe beleegyezett.

34 Az uránbányánál zavarosabb volt a helyzet, az alig néhány éve ott dolgozók nem voltak egységesek, és forrásaink sem világosak. A 107 fős karhatalmi őrségi század már 28-án vagy 29-én otthagyta az üzemegységeket, helyüket felfegyverkezett munkások foglalták el. Valószínűleg őket szervezte nemzetőrséggé Bodajki Győző, aki önként magára vállalta a felelősséget a 7 főkapu őrzéséért, az üzemek biztonságáért, a közrendért, de alárendelte magát a bánya központi munkástanácsának és a KT-nek. 33 Uo. 34 Uo.