Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
A forradalom után - VARGHA DEZSŐ A Dunántúli Napló működése az 1956-os forradalom első hetében (Október 23-28.)
Az akkori időjárásról csak egyszer, éppen az újság október 23-i számának első oldalán olvashattak részletes cikket „Földközi-tengeri időjárás Magyarországon" címmel. Az írás szólt arról, hogy hónapok óta tartott ez a száraz meleg klíma hazánkban, október végén az idő nyárias volt, augusztusinak felelt meg. A tudósítás ismertette a budapesti és a szegedi állapotokat, a Duna apadásának mértékét. Megjegyezte azt is, hogy ez az állapot 1947-ben jellemezte az országot, és a hazai meteorológiai szolgálat fönnállásának 86 éves történetében ez a második legszárazabb, legmelegebb ősz. Az európai kitekintés végén a hónap végéig prognosztizálta a cikk ezt az időjárást, amelyet megerősített a negyedik oldal tetejére szerkesztett, a Gyöngyi névnappal, valamint az ügyeletes gyógyszertárakkal együtt megjelenő napi időjárás-jelentés is. (A következő napokban megjelenő újságok utolsó oldalán - a rendkívüli kiadások kivételével - természetesen röviden szerepelt az időjárás, a kötelező információk között.) A helytörténet kedvelői és az ez iránt érdeklődők a negyedik oldalon, az előbbi alatt lévő „Pécsi naptár" című visszatekintésből megtudhatták, hogy e napon, 1484-ben (ezt írták 1848 helyett) Batthyány Kázmér vármegyei főispán, kormánybiztos 6 000 nemzetőrrel bekerítette és elfoglalta Eszéket. Mivel elírás történt, másodikként közölték, hogy 1686-ban befejeződött a város török alóli fölszabadítása, ezt követően pedig azt, hogy 1837-ben a város tanácsa szigorúan szabályozta az itt elszállásolt diákok tevékenységi körét. A helyes sorrend az utolsónál van meg, ugyanis 1923-ban ekkor történt szeptember 26-án tartott, és a 30-i számban megjelent „Ki a kispolgár?" című, több hétig tartó vitasorozattal érkeztek el, emellett kritikusabban viszonyultak a társadalmi, gazdasági történésekhez. A „Hallják meg a szavunkat" (október 2.), „Gazdagítsuk új kezdeményezésekkel a Hazafias Népfront tevékenységét" (október 3.), „Fontos határozatokat hozott Pécs város tanácsa", „Komlói levelek - Fogadónapok a pártbizottságon" (október 4.) című cikkek is ezt bizonyították, ez a folyamat Rajk László és társai újratemetéséről szóló, október 7-én megjelent tudósítás után gyorsult föl. A január 1-jei számban Farkas László megyei első titkár még a „Jó gazda szemével" írt vezércikket, az október 9-i számban már a belgrádi pártlap, a Borba cikkét közölte „Uj, friss irányzat Magyarország politikai életében" címmel, és Lemle Géza „Dogmatizmustól mentes pártoktatást!" címmel írt cikket. A pécsi Petőfi Kör alakulásáról október 12-én adtak hírt, és egy nappal később tudósítottak Farkas Mihály őrizetbe vételéről, és az „Erkölcs és ifjúság" című vitáról 13-tól kezdve több alkalommal írtak. Sólyom László és társai újratemetéséről szóló hírekkel egy napon (október 14.) a Pedagógus Szakszervezet dunaszekcsői, bári, dunafalvai értelmiségi ankétjáról tudósítottak. A fő helyet 16-tól a Gerő Ernő vezette pártküldöttség jugoszláviai útja uralta, Dobi István, Szakasits Árpád, Tildy Zoltán vidéki útjai, nyilatkozatai után 21-én ilyen című újságcikket írt Mészáros Ferenc újságíró: „A munkások legyenek a gyárak igazi gazdái!"
