Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

kedik, hogy a vezetőknek vállalniuk kell a felelősséget azért a politikáért, melyet 1948-tól napjainkig folytattak, de azok most is mossák kezeiket. Úgy ítéli meg, hogy nem csak róluk van szó, hanem káder- és személyi mozgásokról és változtatásokról, egyúttal bírósági felelősségre vonásról is. Felhívjuk a figyelmet, hogy Marosán a KB nagyobb hányadának a véleményét fogalmazta meg, amely a Nagy-csoporttal szemben negatívan foglal állást." A szovjet vezetők - Mikojan és Szuszlov - a forradalom napjaiban közvetlenül Budapestről irányították a szovjet külpolitikai lépéseket, egyben a magyar belpolitikát, akik - Marosán szavai szerint - a magyarországi eseményeket október 29-én még nem ítélték fasiszta jellegűnek és ellenforradalminak. Az csak később nyer ilyen jellegű megfogalmazást, vélhetően a Nagy-csoporttal szembenálló Kádár vezette kommunista vezetők tendenciózus értékítéletét és minősítését követően, akikkel mindvégig kapcsolatban álltak. Másrészt, a jugoszláv vezetés, bár elítélte az okt. 24-i szovjet intervenciót, nem támogatta a Nagy-kormány radikalizálódását, a szovjet csapatkivonást, valamint a magyar kormánynak a Szovjetunióhoz és a Varsói Szerződéshez „fűződő viszonyát". Nem tartotta reálisnak a Nagy-kormány okt. 30. és nov. 2-a között hozott döntéseit: a semlegességi nyilatkozatot, a négy világhatalomhoz intézett felhívást, sőt, veszélyesnek tartotta azokat, mivel alkalmazásuk Európa ezen részén a tömbök közötti meglévő egyensúlyi helyzetet veszélyeztetik, melyet követően az akkori, relatíve stabil jugoszláviai helyzet is veszélybe kerülhetne. Tegyük hozzá, Nagy Imre november 2-án külföldi újságírók előtt tartott tájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország sem a többi szocialista ország (útját - a szerk), sem pedig a jugoszláviai utat nem kívánja építeni, inkább az ausztriait (a semlegességet - a szerk) választja, amiről a jugoszláv kommunista vezetés még aznap, a brioni orosz-jugoszláv megbeszélés megtartása előtt értesült. TITO LEVELÉT MEGÍRTA AJugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága nevében Josip Broz Tito 1956. október 29-én levelet intézett a Magyar Dolgozók Pártjához: „A jugoszláv nép és a JKSZ a szomszédos Magyar Népköztársaságban zajló tragikus összetűzésekről szóló híreket izgatottan és aggodalommal kíséri. Mély sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a magyarországi nehéz általános helyzetet a felelős politikai tényezők hosszú, hibás és káros politikája idézte elő. Ezen politika, amelyben megnyilvánult a dolgozók szocialista fejlődés iránti törekvése, az állami és politikai vezetés közötti nézeteltérésekhez vezetett, s végül a fegyveres felkeléshez. Az események jelentősége messze túllép Magyarország határán, mivel