Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

kerestem fel őket, hogy bizonyos mértékadó értesülést nyerjek a fennálló helyzetről, mivel kormányom bizonytalan, s csak ezt követően lehetne szó a segítségnyújtásról, stb. Erdei ehhez hozzátette, hogy vidéken, több helyen is, többek között a Jugoszláviával megkötendő katonai szövetség kérdése is megfogalmazódott. Ezzel kapcsolatban nem hivatalosan értesítettem őket arról, hogy különböző csoportok kérelemmel fordultak a nagykövetséghez, arra kérve bennünket, hogy kormányunkat és a világ közvéleményét informáljuk az eseményekről, aláhúzva, hogy konkrét esetekben - benyomásunk szerint - nem olyan csoportokról volt szó, amelyek antiszocialista jelszavakkal léptek fel, amit mindketten megerősítettek, nevezetesen, hogy ilyen progresszív tüntetői csoportok valóban léteznek. Az a benyomásom támadt, hogy Horváth kezdeményezte esetleges támogatásunkat, amibe belekapaszkodott. Nem nyilvánították ki azt, ám valószínű, hogy politikai segítségre gondoltak, s ezért a látogatás végén azt javasoltam nekik, hogy látogatásomról ne jelenjen meg semmi, mivel az új kormánnyal az első kapcsolat felvételére került sor, mégpedig tájékozódás céljából, amivel egyetértettek. Horváth úgyszintén megkérdezte, hogy vezetőségünkben és közvéleményünkben az események milyen visszhangra találtak. Közöltem velük, hogy éppen ezért kerestem fel őket, mivel vezetőségünk nem ismeri kellőképpen a helyzetet. [...] Erdei a végén közölte, hogy Budapesten a tegnapi nap igen kritikus volt. Határozottan léptek fel az ellenálló csoportokkal szemben, fegyveres tisztogatást végezve. Eközben mindazoknak amnesztiát adtak, akik este 10 óráig megadták magukat. A mai hivatalos tájékoztatók ismertetik, hogy az ifjúság nagy számban élt a kapott amnesztiával. Akik Pesten még ellenállnak, azok kizárólag ellenforradalmi elemeknek tekinthetők. [..,] Erdei aláhúzta, hogy személyét tekintve örömére szolgál, hogy Jugoszlávia képviselője - a külföldi képviseletek közül - elsőnek lépett kapcsolatba az új kormánnyal. Megemlítem, hogy E. (Erdei - a szerk) a megbeszélés elején elnézést kért, mivel Nagy nem tudott fogadni, annál az oknál fogva, mivel nagyon elfoglalt, ami érthető is. Azonban úgy vélem, hogy szándékosan úgy rendezték a dolgokat, hogy ne találkozzam vele. Távozásomkor, konkrét kérdésemre, hogy állnak a Szovjetunióval való tárgyalások, Horváth azt válaszolta, hogy a megjelent nyilatkozaton kívül konkrétan semmilyen lépést nem tettek." [...] Soldatic 28-án a belgrádi Külügyminisztériumot értesíti Sík Endre külügyminiszter-helyettessel való találkozójáról is, aki a másnapi ENSZ Biztonsági Tanács ülésével kapcsolatban elmondta - melyen a magyarországi szovjet intervenció kérdését tárgyalják -, hogy az alábbiakat közölje feletteseivel: „1. Amennyiben képviselőjüket meghívják a tanácskozásra: a) elvi nyilatkozatot tesz, amelyben tiltakozik a kérdés napirendre tűzése ellen, mivel az